Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

zött a kormánypárt képviseletében itt találjuk Zichy Nándort, Sző­gyény Marich Lászlót, Eszterházy Andort, Festetics Gézát, kezdetben Zichy Jenőt, Batthyány Lajost. A megye kormányzata a mágnások kezében van. (Főispánok voltak: Szőgyény Marich László 1855—1884, Cziráky Béla 1884—1891, Fiáth Miklós 1891—1896, Fiáth Pál 1897— 1906.) 8 Az ellenzék képviseletében 1848-tól mindvégig jelen van Mada­rász József, a szélsőbal országos vezetője. Öt valamennyi alkalommal a sárkeresztúri kerületben választották újjá. 9 A megyebeli birtoko­sok közül Meszlényi Lajos, Fiáth István, Sárközy Aurél, Sárközy Kázmér, Janicsáry Szilárd, Lukács Gyula, Lits Gyula, Nagy Gyula, Salamon Lajos, Koller Tivadar, Hollósy Karoly, Tóth Lőrinc léptek fel több alkalommal a függetlenségi párt programjával, és legtöbb­ször meg is kapták a mandátumot. A kormánypártiak és függetlensé­giek között a választási küzdelem általában igen heves volt. E pártok zászlói alá gyülekeztetett választók gyakran véres verekedésbe fajuló összeütközéseket provokáltak. A kormánypártiak résziéről megszo­kottá vált az etetés, itatás. Ez aztán átcsapott a függetlenségi válasz­tókra is. Nem egy esetben döntötte el a választást az utolsó órákban végrehajtott megvesztegetés. Kivételek talán Madarász József ke­rületének falvai voltak. Madarászról az a hír terjedt el, ha botját tűzi ki Sárkeresztúron zászló helyett, akkor is megválasztják.' 10 A függetlenségi politikának Fejér megyében morális hajtóereje volt Madarász József. 1881-ben a sárkeresztúri kerületen kívül ellen­zéki mandátumot szereztek még Válón és Rácalmáson, 11 de 1887-ben a csákvári kerületen kívül a függetlenségiek győztek a megye vá­lasztókerületeiben. Csákváron is szoros eredmény született (824 : 752) Kégl György megyebeli birtokos és a 48—49-es időkből ismert Degré Alajos között. 12 Székesfehérvár is elvesztette most a kormánypárti mandátumot, mivel Károlyi Gábor szélsőbal programmal lett a kép­viselő. 13 Lényegében ezzel kezdődött meg a függetlenségi párt kifej­lődése a városban, hogy hamarosan tömegpárttá váljon. Károlyit a mandátum átadása alkalmából 8 ezer főnyi fegyelmezett tömeg üd­vözölte. Népszerűségéhez hozzájárult az emigránsokkal fenntartott kapcsolata, és arisztokrata származása, amelyet össze tudott egyez­tetni a demokrata elvekkel. 14 A városiban ezután Függetlenségi Kör működött, amelyet az energikus Nagy Ignác ügyvéd, Tóth Artúr és Saára Gyula vezették. A kilencvenes években új politikai mozgalmak léptek a megyei közélet terére. Az eddigi politikai váltógazdaságnak — az uralkodó osztályok között — vége szakadt. A városban és Fejér megyében is megjelent a szocializmus, de ez a folyamat váltotta ki az eddig leg­reakciósabb politikai párt és áramlat megteremtését is, — s tette lehetővé a konzervatív politikai gondolat zászlóbontását, — a kato­likus néppárt megalakulását. Ez a főúri, főpapi párt az agrárius gon­dolatot fogalmazta meg, amelyet felekezeti ideológia burkolt. Előzményeihez tartozik az a gazdasági színezetű szervezkedés, amely az ötvenes évek végén a vármegyei gazdasági egyletet hozta létre, 15 majd az egyleten belül a nagybirtokosoknak az a szívós tö­rekvése, mely gazdaságaik permanens fejlesztését, a termékek ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom