Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában
zött a kormánypárt képviseletében itt találjuk Zichy Nándort, Szőgyény Marich Lászlót, Eszterházy Andort, Festetics Gézát, kezdetben Zichy Jenőt, Batthyány Lajost. A megye kormányzata a mágnások kezében van. (Főispánok voltak: Szőgyény Marich László 1855—1884, Cziráky Béla 1884—1891, Fiáth Miklós 1891—1896, Fiáth Pál 1897— 1906.) 8 Az ellenzék képviseletében 1848-tól mindvégig jelen van Madarász József, a szélsőbal országos vezetője. Öt valamennyi alkalommal a sárkeresztúri kerületben választották újjá. 9 A megyebeli birtokosok közül Meszlényi Lajos, Fiáth István, Sárközy Aurél, Sárközy Kázmér, Janicsáry Szilárd, Lukács Gyula, Lits Gyula, Nagy Gyula, Salamon Lajos, Koller Tivadar, Hollósy Karoly, Tóth Lőrinc léptek fel több alkalommal a függetlenségi párt programjával, és legtöbbször meg is kapták a mandátumot. A kormánypártiak és függetlenségiek között a választási küzdelem általában igen heves volt. E pártok zászlói alá gyülekeztetett választók gyakran véres verekedésbe fajuló összeütközéseket provokáltak. A kormánypártiak résziéről megszokottá vált az etetés, itatás. Ez aztán átcsapott a függetlenségi választókra is. Nem egy esetben döntötte el a választást az utolsó órákban végrehajtott megvesztegetés. Kivételek talán Madarász József kerületének falvai voltak. Madarászról az a hír terjedt el, ha botját tűzi ki Sárkeresztúron zászló helyett, akkor is megválasztják.' 10 A függetlenségi politikának Fejér megyében morális hajtóereje volt Madarász József. 1881-ben a sárkeresztúri kerületen kívül ellenzéki mandátumot szereztek még Válón és Rácalmáson, 11 de 1887-ben a csákvári kerületen kívül a függetlenségiek győztek a megye választókerületeiben. Csákváron is szoros eredmény született (824 : 752) Kégl György megyebeli birtokos és a 48—49-es időkből ismert Degré Alajos között. 12 Székesfehérvár is elvesztette most a kormánypárti mandátumot, mivel Károlyi Gábor szélsőbal programmal lett a képviselő. 13 Lényegében ezzel kezdődött meg a függetlenségi párt kifejlődése a városban, hogy hamarosan tömegpárttá váljon. Károlyit a mandátum átadása alkalmából 8 ezer főnyi fegyelmezett tömeg üdvözölte. Népszerűségéhez hozzájárult az emigránsokkal fenntartott kapcsolata, és arisztokrata származása, amelyet össze tudott egyeztetni a demokrata elvekkel. 14 A városiban ezután Függetlenségi Kör működött, amelyet az energikus Nagy Ignác ügyvéd, Tóth Artúr és Saára Gyula vezették. A kilencvenes években új politikai mozgalmak léptek a megyei közélet terére. Az eddigi politikai váltógazdaságnak — az uralkodó osztályok között — vége szakadt. A városban és Fejér megyében is megjelent a szocializmus, de ez a folyamat váltotta ki az eddig legreakciósabb politikai párt és áramlat megteremtését is, — s tette lehetővé a konzervatív politikai gondolat zászlóbontását, — a katolikus néppárt megalakulását. Ez a főúri, főpapi párt az agrárius gondolatot fogalmazta meg, amelyet felekezeti ideológia burkolt. Előzményeihez tartozik az a gazdasági színezetű szervezkedés, amely az ötvenes évek végén a vármegyei gazdasági egyletet hozta létre, 15 majd az egyleten belül a nagybirtokosoknak az a szívós törekvése, mely gazdaságaik permanens fejlesztését, a termékek ked-