Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében
ságot eszközlik, gyakori utazásaikkai a fuvarosokat pénzesítik, némely mesterembereket, a portékákat szokott fürkészéseik s beszerzéseik által csak kevés haszon keresés mellett is elől segélik, úgy hogy több ilyes tekintetekből, ide értvén még azt is, hogy tulajdon birtokaiktól még rendes adójukat is lefizetik és az arra háramló terheket viselni segélik, semmi kárára városunknak nincsenek. . ." A házalás ellen a városok céhes kereskedői állandóan panaszkodtak, de a helytartótanács az 1790/91. évi 38. te. szerint mindig védelmére kelt a zsidó házalóknak. 6 ' 8 A zsidó kereskedők természetesen mindennel kereskedtek; kivéve a földesuraktól tiltott dolgokat, és pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak. A kiskereskedőknek is volt bizonyos kis tokéjük, amit forgat-, tak, s amit kamatra is kiadtak, de ebbeli tevékenységükben néha keserű tapasztalatokra kellett szert tenniök. 1779. március 27-én tárgyalja Fejér megye közgyűlése pl. Naphtali Izsákné móri árendás boltos özvegy panaszát: „sok kérésre Paur István előszállási árendás birkásnak 500 forintot adott, hogy majd a gyapjúból visszafizeti; adott is 9 mázsa és 65 font gyapjút, de közben meghalálozott; bátyja, Paur János sógorához, a börgöndi birkáshoz utasította, hogy ott öccse fiának 100 birkája van, de az megint a gyámhoz, Paur Jánoshoz küldte vissza". — A megye a kiskorú 100 birkájából 50-et megítélt Naphtali Izsáknénak. 67 Mint ipari-kereskedő céhnek a földesúr megengedi egyes iparágak űzését is. A zsidóság az iparágak közül folytatja a szabóságot, a tímárságot, a „juhbőrnyírást", az üvegességet. Juhbőrnyíróból 1848ban Lovasberényben 16 van. Fel kell tételeznünk, hogy ez csak fedőnév, s e név alatt sok mindennel foglalkoztak, éppen úgy, mint ahogy Kajászószentpéteren a 64 zsidó családfőből 42-nek kereskedő a foglalkozása, vagy a 9 csákvári zsidó is mind boltos kereskedőnek van feltüntetve. — A tímárság, a juhbőrnyíró és szabómesterség bizonyára sokszor a szűcsmesterségbe torkollott, s a juhbőrből bekecset stb. készítenek. Itt is jelentkezik a kapitalista gondolkodás. Azt csinálják, amit egy vegyes ipari céh tagjai, amihez értenek és amiből hasznuk van. De nem tudunk arról, hogy mint a céheknél, ezekből az iparágakból is tanulóidőt kellett volna kitölteniök, vándorlegényéveket kellett volna vállalniok. A zsidóság m es terse gének vitele mellett olyan ipart űzött, amihez értett, és azzal kereskedett, amiből megélhetett. Az üvegesség pl. jó üzletnek bizonyult abban az időben, amikor Magyarországon táblaüveget még nem gyártottak. Az ablaküveget Csehszlovákiaból kellett behoznia annak, aki iparos és kereskedő is volt egy személyben. Ez nemcsak gondot jelentett az üvegesnek, hanem hasznot is. Feltűnő a zsidók foglalkozásai között Fejér' megyében az üvegesség. 1848-ban majdnem minden faluban találunk zsidó üvegest. Miként a kereskedésnél, úgy az italokkal való foglalkozásoknál is jelentékeny tőkefeihalmozódáshoz vezet a zsidóság tevékenysége. A földesurak egyik nagy jövedelmi forrása volt a kocsmáitatásból és a mészárszék bérbeadásából származó haszon. De nemcsak a földesuraknak jelentett ez jelentékeny jövedelmet, hanem a bérlőknek is. Ehhez nem kellett külön előképzettség, csak a földesurak engedélyét
