Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

erdő a mindennapi fajesztás (favágás) és az előbbi hamuzsírégetés álltai elpusztulván"

45 a Zichy-uradalom már szabályozza a hamuzsír főzetést. Szerződésben mondja ki, hogy csak a régi cserfákból (Zerreiche) és más fekvő fából történjék, s általában minden álló fát kímélni kell. A jáger felelős azért, hogy semmiféle rendetlenség ne történjék. Ö mutassa meg a hamuzsírrá égetendő fát, mert az uradalom inkább az erdő tisztítására, mint pusztítására akar törekedni. Először is a fekvő hulladékfát akarja felégettetni, az addig lábon álló fát pedig nem szabad kivágni. A kész hamuzsírt (calcinierte Asche) a kirendelt urasági ember előtt kell hordókba rakni, és minden Zentner (= 50 kg) kimért hamuzsír után 2 forint és 30 krajcárt kell az uradalom kasszájába befizetni. Csalás esetén minden mázsa után 24 dukátot kell fizetni, a csalót pedig eltiltják a főzéstől. Ha a hamuzsír ára emelkedik, évről évre változik az uraságnak fizetendő összeg is: a szerződés csak egy évre szól. Márkus Salamon ezenkívül tartozik a grófnémak még fél mázsa kávét és fél mázsa süvegcukrot fizetni.

46 Ezen üzletkötés után, úgy látszik, Márkus Salamon Kalózról hamarosan Palotára költözött, és ,,udvari zsidója", mindenes kereskedője lett a Zichy-uraságnak. Mint egy modern nagyvállalkozó, mindenféle gazdasági üzletet lebonyolít az uraság számára. Márkus Salamon nem az egyedüli ezekben az években, aki ilyen nagy gazdasági karriert asinài. Karrierje nem olyan nagy, mint pl. Kis Lázáré, gr. Károlyi Antal és hg. Grassalkovich Antal kamarai elnök pártfogoltjáé, aki a hétéves háború idején nagy hadi szállításokat végez, s ezek miatt le is bukik, — de szintén nagyvállalkozó.

47 A palotai uradalom 1765. évi felmérésénél ilyen adatokat találunk, amelyek reá vonatkoznak: ,,A sörházat mostanában Salamon zsidó bírja árendában, fizet tőle 450 forintot. Ezenkívül 1200 mérő árpát tartozik az uraságtól átvenni (á 60 dénáros áron), amely árpát Lángról szállítják . . . egy esztendőben 2704 akó sört főznek; a sör és a pálinkafőzésihez az uraság erde jelből ingyen vagyon a fája az árendásnak, de őmaga pénzén vágatja és hordatja, melynek száma esztendő által könnyen reá megyén 400 olire, s ezen kívül a sörhordóknak és ahrincsoknak sok fára is a tisztektől szabadság engedtetett nekik, jóllehet ez a contractusban nincsen ... ha azért ezen fájézás és a sörházban, vendégfogadólban és ezenkívül két háznál sörnek és pálinkának árultatása és az uraság dominiumbeli faluira distractioja (széthordása) és a sör mellett számos, egy esztendő által két ízben circiter 60 ökörnek hizlaltatása tekintetbe vétetődik, akárki megláthatja, hogy a sörházból az árendátornak szép nyeresége, az uraságnak pedig nem nagy haszna vagyon . . ."

48 A Zichy-uradalom azonban még így is szerződött vele, mert minden más üzletét is lebonyolítja. Ennek igazolására idézzük az uradalomnak 1766-ból való számadását Márkus Salamonnal: Tiszta búzáért Adonyból, Lángról, Egresről, Szentmiklósról 3583 f. 80 den. Árpáért 1085 f. 40 den. Ürükért Inotáról, Kutiból 1018 f. 12 és fél den.