Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

a tímárházból és üzemeltetéséből lehetne 250 forint, de állandóan 150 forint a zsidó a boltért, beleértve a kereske­dési jogát is, 210 forintot fizet, de ez sem tekinthető fixnek; ebből is van 200 forint A só- és dohánykereskedésért 150 forint lehetne, hasonlóképpen a vaskereskedő is fizet a kereske­dési jogért (az urasági ház és bőit nélkül) 50 forintot, ez összesen 200 forint, de a bérlő véleményét is figyelembe véve csak 120 forint a kovácsmestertől 40 forint A téglaégetés az uradalom részére van fenntartva, valamint a mészége­tés is. A másik zsidó háziból és az abban levő bolt szabad működ­tetéséért 188 forint só- és dohányárulásból, továbbá a másik vaskereskedésből 120 forint Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Hochburg—Lamberg ura­dalom kihasználta mindazokat a lehetőségeket, amelyek egy ura­dalom joghatóságából származtak. Jórészt a zsidóság az, amely mint bérlő, jövedelmet nyújt az uradalomnak, magának pedig hasznot szerez. Volt ebben az időben egy nagy hasznot nyújtó foglalkozás: a ham'uzsírfőzés. Ezzel kapcsolatban lássuk egy másik nagy uradalom ipari vállalkozásait, meg egy kiemelkedő tőkés vállalkozó üzleteit. A textilgyártók számára elengedhetetlen volt ebben az időben a hamuzsír (Calciumcarbonat), mert e nélkül nem tudtak olyan lúgot előállítani, amely mind a fehérítésnél, mind a különböző festési el­járásoknál fontos volt, és amit egyébként más iparágakban is hasz­náltak. Az 1770-es években a hamuzsír kivitele Magyarországról meg­haladta az évi 100 000 forintot is, A magyarországi erdőket nagyon megritkították ebben az időben a hamuzsír főzésével. 43 Az 1736-os zsidó összeírásnál ott találjuk öskün, a hamuházban a móri Jakab Izrael szolgáit. A móri Hirschl Kaufmann ilyen üzleti vállalkozásáról is szó van Csatkán, (Bakony) Csernyén, Súron stb. Később feljegyezték, hogy több más helyen, főleg a Zichy-uradalom területén is főznek hamuzsírt: Bodajkon (Suri Lázár zsidó), a jásti három kazánnal a bodajki Lőbl zsidó, ugyanő az inotai puszta előtt, a gyóni, mellári és farkaskúti hamuházaknál 17 kazánnal. Hoffmann Hirschl zsidó Zsámbékon 3 kazánnal, ugyanő Csernyén 3 kazánnal. Itt találkozunk Márkus Salamonnal, aki a kuti két kazánnal és Vázsonyban az úr kútjánál 5 kazánnal szintén hamuzsírt főzet. 44 1763. szept. 20-án pedig a Zichy-uradalommal Palotán köt szerződést szintén hamuzsír főzésére, Ebben az időben (1765-ben) „a palotai 1Q1

Next

/
Oldalképek
Tartalom