Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Jenei Károly: Iratok Fejér megye török hódoltságkori történetéhez

Jenéi Károly IRATOK FEJÉR MEGYE TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI TÖRTÉNETÉHEZ Amikor Szulejmán hadai Székesfehérvárt 1543 szeptemberében elfoglalták, Fejér megye egész területe török uralom alá került és a budai szandsák, Tolna megye határához közel eső községei pedig a simontomyai szandsák része lett. A régi nemesi megye közigazgatási és bíráskodási hatásköre ezzel megszűnt. A török azonban a várpalotai, veszprémi, győri és komáromi végvárak jelenléte miatt uralmát Fejér megyében nem tudta kizárólagossá tenni és megszilárdítani. A végváriak állandó beütései és portyázásai miatt, melyek még békességes időkben sem szűntek meg teljesen, a török hatalom kénytelen volt eltűrni, hogy Fejér megye északi részén Komárom, nyugati felén pedig Veszprém megye joghatóságot gyakoroljon és adóztasson. Ugyanígy elnézte, hogy a hódoltsági terület jobbágyai magyar földesurainak úrbéri szolgáltatásokat teljesítsenek és a végvárak erődítési munkálataiban részt vegyenek. Fejér megye 145 évig tartó török hódoltságkori története, népe sorsának alakulása, szenvedései, küzdelmes élete, a puszta létéért és nemzetiségének megtartásáért folytatott szívós helytállása mindeddig nagy részben feltáratlan volt. A megyének a századfordulón megjelent monográfiája e vészes korszaknak csak néhány eseményéről emlékezett meg.

1 Az újabb levéltári kutatások során napfényre került gazdag forrásanyag révén így szinte új világ, rendkívül színes kép tárul elénk Fejér megye török uralom alatt sínylődő magyar népének mindennapi életéről, a falvak pusztulásáról és újra telepítéséről, a közbiztonsági állapotokról, a török és magyar földesurak kapcsolatairól, magatartásáról, gazdasági és egyéb viszonyokról.

2 Ezt a képet varázsolják elénk a Batthyány, Zichy és Fördős családok, valamint a Mária Terézia és II. József által feloszlatott jezsuita és pálosrend levéltáraiból közzétett dokumentumok. A most publikált iratok adatai szerint a palotai vár védői a XVI. század végéig megakadályozták a török hatalom terjeszkedését. Ennek a harcnak részesei voltak Fejér megye sármelléki falvai is, melyeknek jobbágysága pénzzel, élelmiszerekkel és ingyen munkával támogatta a palotai végvár helytállását. A kíméletlen harc sok áldozatot követelt meg tőlük. A túlzott terhek miatt kénytelenek voltak több ízben is földesuruk, a Batthyány család, sőt a király védelmét kérni. A fehérvári török bég nem tudta megakadályozni, hogy Thury Benedek palotai főkapitány Battyán és Polgárdi jobbágyait a vár