Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

Három bombardarius nevét ismerjük, mindhárman kézműves mesterségük mellett látták el ezt a tiszteletbeli hivatalt:

61 Frank János Svoboda Ferdinánd 1781 szabómester 1780 Rainer Antal 1782 Hegymester, szőlőcsősz A szőlőhegy felügyelete a hegymester (Bergrichter), őrzése a szőlőcsőszök (Weingartenhütter) feladata volt. A hegymesterek, akik mentesek voltak a tized alól, a tanács utasításait hajtották végre. Javaslatukra kezdődött a szüret, engedélyeztek építkezést, árokásást. Az első hegymester 1701-ben Träxler András volt. A hegymesterek az 1760-as évektől kezdve 8 ft jutalmat kaptak.

63 Szőlőcsőszökre vonatkozó első adatunk 1714-ből való. Ez évben a Csikvári-külvárosban állomásozó lovasok mentek fel a szőlőhegyre, ahol egy csőszt megtámadtak. A csősz flintájával egy lovast lelőtt. 1725-ben a csőszök fejenként 75 d-t, két kenyeret és két font húst kaptak. Ettől kezdve fizetésük 8—15 ft között váltakozott.

6

'

3 Hegymesterek és szőlőcsőszök az alábbiak voltak: Hegymesterek Träxler András 1701 Ács György Csudics János 1727 Rácz Kristóf Winter Gáspár 1735 Koller Márton 1739 Knittelhoffer József 1746 Vicenti Péter Ferenc 1751 Braun Gáspár 1764 Kreymecker János és Poor Mihály 1773 Stigler György és Malits István 1777 Hermann Mihály 1778 Friesz István 1783 Braun Gáspár 1785 Szőlőcsőszök Kayser Jakab 1741 Mollner Simon 1742 Wolff Jakalb 1745 Winter Márton és Wagner Pál 1750 Wagner Mihály és Gazdagh János és 1752 Rosa József Koller Lőrinc 1773 Sommer János és Stigler Jakab 1774 Oringh Ferenc és Nyáray János 1781 Katona (hajdú) A városi katona (satrapa) vagy hajdú rendészeti feladatokat látott el, gyakran a börtönt is őrizte. 1773-ban a városnak négy, két évvel később öt katonája volt.

6

'

4 A katonáktól a tanács kifogástalan magánéletet követelt. 1760ban Magyar Istvánt ledér élete miatt elbocsátották, 1775-ben Szita Mátyás és Nell Mihály 16—-16 pálcát kapott, mivel ,,a regulák ellenére, káplárjuk engedélye nélkül, éjjel a városházáról kimaradtak". Molnár Andrást 1775-ben 32 bottal büntették, mivel „többszöri börtön után sem javította meg életét". Nemes Andrásról a következő évben kiderült, hogy a Pálffy-gyalogezred szökevénye, ugyanez évben