Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

Gyakori volt, hogy előléptetés útján az írnokból aljegyző, abból jegyző lett. 1736-ban Redel Ferenc írnok aljegyzővé lépett elő, utóda Szabó Ferenc 1751-ben szintén aljegyző lett. 27 A jegyzőtől jogi ismereteket, valamint latin, magyar és német nyelvtudást követelt meg a város. Ezt a tanács minden új jegyző alkalmazásakor szem előtt tartotta. Vass Lőrinc aljegyző 1759. évi kinevezésénél nagy súllyal esett latba, hogy ,,a szükséges nyelveket tudja". 28 A jegyző a városi társadalom megbecsült tagja volt, alkalmazása után polgárjogot nyert. Ezt legjobban Friebeisz Ádám pályafutása pél­dázza. Rajkai Friebeisz Ádám 1724—25-ben a királyi táblánál gya­korolt, onnan pályázta meg Zichy Ádám ajánlásával a fehérvári jegyzői állást. 1726—36 között volt a város jegyzője. Szabad szállást és 200 ft fizetést kapott. 1728-ban már a várost képviselte az ország­gyűlésen, ill. ezt követően számos tárgyaláson. Miután a fehérvári jegyzői állástól megvált, Baranya megye jegyzője, alispánja, majd táblabírája lett. 1760-ban udvari tanácsosi címet kapott. 1771-ben bekövetkezett haláláig Pécsett lakott. A fehérvári szegényház 1000 ft-ot örökölt utána. 29 1691-ben a jegyző ruha járandóságot, egy pár kordovány csizmát, tíz mérő búzát és 300 ft készpénzt kapott. 1694-ben lényegesen keve­sebbet, 90 ft-ot, a következő évben 100 tallért kapott. 1714-ben a syndicus fizetése 225, 1722—33-ban 250, 1756-ban 280, 1760—79-ben 500 ft volt. 30 A jegyző özvegye elhunyt ura fizetését 1739-ben még fél évig, 1749-ben három hónapig élvezte. 31 Az aljegyző 1728-ban fizetés nélkül dolgozott, 17304>an 90, 1736-ban 125 ft fizetést kapott. 1779-ig fizetése 250 ft-ra emelkedett. 32 Tárgyalt korszakunkban jegyzők és aljegyzők a következők voltak: Ajtai Sámuel 1691 Kajdacsi Imre 1736­-1739 Kolosváry Mihály 1694­-1696 Vásárhelyi Pál 1740­-1749 Szabó János aljegyző 1694­-1696 Khorherr Kristóf János 1749­-1770 Schmidt Mátyás 1701­-1714 Szabó Ferenc aljegyző 1751­-1759 Högg Lőrinc Ferenc 1714 Vass Lőrinc aljegyző 1759 Fridi Antal 1715­-1726 Hiemer Imre aljegyző 1763­-1771 Trumauer Mátyás Hiemer Imre 1771­-1782 aljegyző 1724 Hoffmann József Fribeisz Ádám 1726­-1736 aljegyző 1777­-1781 Hintzmann György Hoffmann József 1781­-1784 aljegyző 1728­-1732 Zamóczay János Khorherr Kristóf János 1732 aljegyző 1781 Redel Ferenc aljegyző 1736­-1751 Schay József 1793 Trumauer Mátyás 1736 Hell György aljegyző 1793 Telekkönyvvezető A telekkönyvet 1745-ig a városi jegyző vezette. Ettől kezdve működött önálló telekkönyvvezető a városban. A telekkönyv-fel­ügyelő (praefectus urbarii) ellenőrizte, akit a belső tanács küldött ki, rendszerint saját tagjai sorából. Ilyen felügyelő volt 1733-ban Kovács György. 1777-ben a tanácsulési jegyzőkönyv már „telekkönyvi hiva­tal" (officium urbariale)-ról beszél. 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom