Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

• Guso Demeter Hell Ignác Hübner Ignác Hagymásy Tamás Illay István Juranits József Kulifay János Kiss András Kozák József Kiss József Kozma Pál Kauth Ferenc Kai ing er György Kovács László Légrády József Langh Ágoston Less Mátyás Mittermayr Ádám Mayr Péter Markt Ferenc Mikó István Majsay István Marlkovics Péter Mihályi István Neisser Ferenc Orsonics János ösz György Poór Mihály Purger József Rieder Jakab Séta Péter Saller András Stagl Ferenc Schweiger Mihály Schay József Szilády Ádám Szentimihályfay Ignác Szabó József Trobits István Vasanits Mihály Vetzl György Wolff János Wagner István Wuntsch Lénárd Zelke Kristóf II. EGYEDI SZERVEK A) Igazgatás a) általános Jegyző A városi igazgatás legszakképzettebb személye a városi jegyző (nótárius, Notar) volt. A XVIII. század elején — elnevezésének megfelelően — ő vezette a városi tanácsülési jegyzőkönyvet és a telekkönyvet. Az 1710. évi járvány idején ellátta az egészségügyi biztosi tisztet. Őrizte a városi levéltár kulcsát, a várost peres ügyekben képviselte. Ilyen ügyek voltak pl. 1730-ban a Csór és Fehérvár közötti határvita, 1744^ben az Amadé elleni per a malomtöltés miatt. Hivatalos szemléket vezetett és az 1770-es évektől kezdve ő, ill. helyettese vezette a lélekszám-összeírásokat (conscriptio animarum).

22 A jegyző a város ügyeinek intézésére gyakran utazott Pozsonyba és Bécsbe. 1703-ban Schmidt Mátyás jegyzőt küldte a tanács Bécsbe, a városi kiváltság és a telekkönyv visszaszerzése céljából. 1724-ben az adó megállapítása ügyében Budán, 1726-ban a város pártfogóinak megajándékozása céljából Pozsonyban és Bécsben járt a jegyző. 1746-ban Redel Ferenc aljegyző intézte Pozsonyban a város ügyeit.

2:t Az országgyűléseken a jegyző — rendszerint a bíróval vagy egy tanácsossal együtt — képviselte a várost.

21 A jegyző bizonyos magánjogi tevékenységet is kifejtett, szerződéseket, végrendeleteket készített. Ebből külön jövedelme volt.

25 A jegyzőt a belső tanács nevezte ki, igen gyakran ajánlás alapján. 1715-ben az állásért folyamodó Fridi Antalt a város pozsonyi ügyvivője ajánlotta. Fridi 1726-ig viselte a hivatalt, mikor is lemondott. 1726-ban az új jegyzőt, Friebeisz Ádámot a belső, külső tanácsnak és a legöregebb polgároknak mutatták be, illetve előttük tett esküt. 1740-ben Vásárhelyi Pál jegyzőt a belső, külső tanács és a választott község alkalmazta. Khorherr Kristófot 1749-ben a veszprémi püspök ajánlotta, kinek titkára volt.

26