Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, III.

A Központi Vezetőség ülése — az említettek mellett — több fontos határozatot hozott.

2 Az 1951. évi jó termés lehetővé, ugyanakkor a közellátási spekuláció burjánzása, az életszínvonal csökkenése pedig szükségessé tette a jegyrendszer megszüntetését, a bérek rendezését, emelését. Az egyidejűleg elhatározott áremelés ellenére olyan látszat teremtődött, hogy az utóbb említett intézkedéseknek életszínvonal emelő jellege van. Az ülés határozatait Rákosi Mátyás ismertette a rádióban. Beszédét több helyen (pl. a József Attila kultúrotthonban) csoportosan hallgatták a dolgozók. Már az első visszhang rendkívül pozitív volt.

3 Általános örömet keltett a bérek emelése (pl. a Mélyépítők 12/4-es barakkjában). Vuics József, aki az említett kultúrotthonban hallgatta a beszédet, ki is számította, hogy keresete mintegy 200 Ft-tal fog emelkedni. Mások (mint pl. L. Szász Antal és Krizsán Ferenc) a családi pótlék emelését, illetve a jegyrendszer megszüntetésének előnyeit tették szóvá. A teljesítmény- és az időbérben dolgozók 21 %-os béremelése, az ipari tanulók bérének 10 %-os növelése, a prémiumoknak a bérrel arányos emelése, a családi pótlék rendezése osztatlan örömet keltett. A határozat megjelenése kedvező hatással volt a dolgozók közérzetére, a politikai légkör alakulására, ezáltal a helyi munkavégzésre. A Központi Vezetőség ülését követő hetekben újabb munkaverseny bontakozott ki az építkezésen Sztálin 72. születésnapja tiszteletére. Az egy évvel korábbi, hasonló jellegű versenymozgalommal szemben most már a várossá fejlődött építkezés és a működő üzemekkel rendelkező mű dolgozói léptek versenybe. A Sztálin nevét viselő város és vasmű építői úgy érezték, hogy a tiszteleten kívül a név is kötelezi őket a jobb munkavégzésére, felajánlások megtételére. A felajánlások egy része határidő rövidítésekre és a helyenként tapasztalható tervlemaradások behozására vonatkozott. A pártházon dolgozó Győr^brigád, a mozit építő Sztipkovics kőművesbrigád az elsők között kezdeményezett határidő rövidítéseket.

4 Az erőmű dolgozói termelési értekezletükön az üzemi épület keretállásainák beemelésére tettek felajánlást, ígérve több hónapos lemaradásuk behozását.

5 A Vasmű szerelőbrigád — élén Szőllősi Istvánnal — éves tervének befejezését vállalta december 21-re.

6 Más brigádok sora a határidő rövidítések, a teljesítményszázalékok emelése mellett az anyagtakarékosságra (pl. a Gumijavító Vállalat cipészei, a VárosépítőVállalat anyagosztályának dolgozói), a gépek szocialista megőrzésére (a gépgyári Vörös Proletár esztergályosbrigád), a fegyelem szilárdítására (pl. György Sándor, Plozner Aurél, Kerékgyártó Kálmán, Móder Sándor brigádjai a gépgyárban), a munkamódszer átadására, a Rőder-mozgalomhoz történő csatlakozásra (pl. Adamski Lőrinc sztahanovista kőműves, Vura József és Borbándi András kőművesbrigádjai) tettek felajánlást. A Martin útjának építői brigádok közti szerződések kötését kezdeményezték, míg mások (mint a Szlipcsevics és a Fábián brigádok a főúti B-épületeken) párosversenyt indítottak a vállalt feladatok megvalósítása érdekében. November 28-án Mocsai Tibor emelőbrigádja — korábbi felajánlását teljesítve — felállította az erőmű harmadik, keretállását.

7