Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében
1869-ben bérletben van — a telkesgazdák által bérbe adott birtokokkal együtt — a megye művelhető területének 13,8 %-a. (Kisbirtokosnak tekintették ekkor az 1—50 holdas gazdaságok tulajdonosait. Köztük az egykori negyed-, nyolcad-, sőt 16-od telkesek vannak túlsúlyban.) A kisbirtokos kategóriákat az alábbi táblázat mutatja be: Gazdaság nagysága (hold)* Tulajdonosok száma Házi kezelésben van (hold) Bérletben van (hold) összes (hold) 1—10 hold 13 565 90 630 692 91 322 10—25 hold 5 462 97 279 1 637 98 916 25—50 hold 1 377 44 421 4 560 48 981 összesen 20 404 232 330 6 889 239 219 * 1 hold = 1200 négyszögöl. A tíz holdon aluli kisbirtokos gazdaságokra átlagosan 6 és fél "bold esik, amely nehezen biztosította a családok megélhetését. Egy részüknek az iparba való átáramlása — mint a volt zsellérek, napszámosok, szakmánymunkások — figyelhető meg. Kezdetben; háziipart űznek, majd az építkezések megkezdése és annak fokozódása a század végén a városokba csalja őket. A 19. sz. utolsó harmadának első éveiben még nem ez a jellemző az agrárnépességnek számban legnagyobb rétegére. Egyelőre a nagyipari munkalehetőségek hiánya miatt út-, vasút-építkezések, folyamszabályozások vagy a mezőgazdaságban adódó megélhetési lehetőségek: a kisbérletek kötik le erejét. Ez utóbbit annál inkább is tehették, hisz igaerejük a jobbágyfelszabadításkor érintetlen maradt. Igaerő tekintetében ugyanez áll a 10—50 holdas kisbirtokosokra is. Fejér megye falvaiban 6839 tulajdonosból áll ez a réteg, és 147 897 hold 'földdel rendelkeznek. A kisbirtokosok földállományának egy részét 1856—1861 között 2623 úrbéres telekből alakították ki, és egész telkenkint átlagosan 48—52 holdat különítettek el számukra.3 Nyilvánvaló, hogy az 50 holdon aluli kisbirtokosok között már olyan elemek is vannak, akiknek a birtoka nem úrbéres jellegű, hanem nemesi eredetű. Itt elsősorban a kisnemességre gondolok, azután olyan polgári elemekre, amelyek az úrbéri váltság után nemesi eredetű földet szereztek, vagy mint hivatalnokok és tisztséget viselők jutottak kisebb földvagyonhoz. De a különböző egyházak kezén levő földállomány is tekintélyes lehetett. Középbirtok a korabeliek felfogása szerint az 50—1000 hold közötti gazdaságokból tevődött össze. Zömét a középbirtokos nemesség alkotta, de ide sorolandó a vagyonilag lecsúszott arisztokrácia egy része is, és az 18484>an felszabadult osztályok tagjai közül azok, akik vagyonilag erre a szintre felemelkedtek. 1869-ben 745 középbirtok van Fejér megyében, 123 801 hold földdel. 44 A középbirtok alsó kategóriái különösen érezték az ingyen munkaerő hiányát, s az