Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

Farkas Gábor A TŐKÉS VISZONYOK KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE FEJÉR MEGYÉBEN Fejér megye földrajzi helyzete, fontosabb települései Fejér megye Kelet-Dunántúlon jellegzetes igazgatási és gazdasági egység. Területében a török uralom megszűnésétől (1688) a második világháború utáni évekig (1946) eltelt több mint 250 esztendő alatt csak lényegtelen változások voltak.

1 Keleten természetes határvonala a Duna,

2, majd északkeleten a Budai hegység déli lejtői választják el Pest megyétől. Északon a Vértes hegygerincei szabnak válaszfalat Komárom és Fejér megye között; nyugaton a Bakony és a Balatoni Felvidék keleti területei, délnyugaton a Sárvíz völgy nyúlványai állnak természetes határként Veszprém és Fejér megye között. Délen, — a Tolna megyével határos területeken — ilyen természetes határvonalak nincsenek. Itt a megyehatárt az egykori nagy kiterjedésű uradalmak és jobbágyfalvak határai nyomán rögzítették. Területében változás a vizsgált 100 esztendő alatt nem történt: 1853-ban 962 288 m. hold,

3 1869-ben 714 127 kat. hold,

4 1900-ban 4128 Dkm,

5 1920-ban ugyanennyi

6 és 1941-ben 4129 Dkm

7 volt. Székhelye a nagy történelmi múlttal rendelkező Székesfehérvár, amely a tárgyalt korszakban szabad királyi, illetve törvényhatósági joggal felruházott város.

8 A megye két, nagy és egymással ellentétes tájegységre oszlik.

9 Ezt nagyjából a Székesfehérvár—Budapest közötti vasútvonal

10 mesterségesen is a megfelelő helyen szeli ketté. Ettől délre eső terület alföldies jellegű, jobbára sík vidék. Ez a Mezőföld, amely a megye háromnegyed része. Megyénkben ezt a vidéket északi—déli irányban a Sárvíz völgy bontja két részre. A nyugati részen a síkságot völgyek, dombhátak törik meg, s ezekből sasbércek — Belátó, Kőhegy, Szárhegy, Somlyó — emelkednek ki. A keleti részen a Sárvíztől a Dunáig löszhátak, hordalékkúpok váltogatják egymást. (A bogárdi, pentelei, rétszilasi, előszállási felszínek és platók.) A vasúttól északra eső terület a Magyar Középhegység része, amelyet a Vértes, a Bakony és a Balaton-felvidék keleti nyúlványai, a Gerecse, a Budai hegység déli, délkeleti peremei, a VeZencei hegység medencékkel, völgyekkel, sebes folyású patakokkal tarkítanak. Fő völgye a móri horpadás, amely a győri síksággal kapcsolja össze