Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében

szabadságharc alatt és után, hiszen még 1727-ben is a „Rákóczi-időkből való adósságokról" volt szó.

32 1721-ben a város 2000 ft-ot vett fel Frühewurth császári élelmezési szállítási biztostól, illetve 5000 ft-ot új malom vásárlására.

33

' 1753-ban amiatt panaszkodott a város, hogy a kétszeri királyi biztosi látogatás tönkretette. Ekkor 1500 ft-ot vettek fel Daróczinétúl. 1765-ben a város kincstári adóssága 70 000 ft volt. A város ezzel szemben 1775-ig 105 940 ft-ot fizetett ki, illetve vissza.

34 1765-ben a pozsonyi kamara elrendelte a városi adósságok kamatainak öt százalékra való leszállítását. Amennyiben a hitelező a mérséklésre nem volt hajlandó, a kamatra tette le az összeget, illetve vette át az adósságot. 1768-ban a város hitelezői között látjuk Eilhard Györgyöt (6000 ft), Heinrich Jánost (10 000 ft), Perczel Teréziát (1000 ft). 1785-ben a kamara a kamatokat négy százalékra akarta mérsékelni.

35 Az eladósodás ellenére Székesfehérvár több alkalommal nyújtott a kincstárnak államkölcsönt. 1747-ben 50 körmöci dukátot adott a város a bécsi magyar udvari kancellária újbóli felállítására, 1749-ben 60 aranyat a budai királyi rezidencia felújítására.

36 A legnagyobb államkölcsönt a város 1758—1761 között nyújtotta. A pénzt a jegyző és egy tanácsos fizették be Bécsben. Az alábbi összegből 4000 ft a Nádasdy grófnőtől, 15 000 ft Daróczinétól származott, nagyobb részét azonban a városi pénztárból fizették ki.

37 1758 1760 1761 összesen 15 000 ft 15 000 ft 20 000 ft 50 000 ft A kölcsön utáni négy százalékos kamatot a város a pesti sóhivataltól kapta meg. Ugyancsak a sóhivatal vette át a város Daróczinénál lévő 15 000 ft-os adósságát is, mivel a Daróczi-uradalmak nem voltak hajlandók a kamatot hatról öt százalékra leszállítani.

38 1778-ban a kamara újabb 15 000 ft kölcsönt kért a várostól. Négy százalék kamatot helyezett kilátásba, biztosítékként a beszedett adópénzt jelölte meg. A város 5000 ft-ot saját pénztárából, a fennmaradó 10 000 ft-ot Batthyány Ádámtól felvett kölcsönnel fizette ki. 1781-ben — a királyi census bevezetésekor — az államkölcsönból 5000 ft-ot számítottak be a censusba.

39 Nem tartoznak a városi hitelügyletek közé azok az adatok, melyek magánfelek adósságaira, ügyleteire vonatkoznak. 1733-ban rendelte el a tanács a hitelezők értesítését arról, hogy Kollatsch és felesége 2900 ft-ért eladták házukat. Négy évvel később 10 százalékos kamatot említ a tanács levelező könyve. 1756-ban Hajnaczhy József 2176 ft-ot adott kölcsön törvényes kamat mellett, kötelezvényre helybeli polgároknak és lakosoknak/0 1757-ben történt, hogy Balogh Szűcs János nem tudta adósságát Nádallay Sándornak megfizetni. A városi tanács ezért a hitelező kezére adta azzal, hogy adósságát dolgozza le. Balogh, aki 1758-ban még mindig Nádallaynál dolgozott, panaszt tett, hogy a hitelezője őt olyan tisztátalan helyen tartotta fogva, ahová „mesterembert vagy