Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében

Év Készpénz Kintlévő tőkék Hátralékos kamatok Az évben kihelyezve összesen ft 1756 1757 1758 1759 1764 1765 1766 1769 1771 1773 1774 1775 1776 1777 1779 12 729 2875 3567 3388 4149 4789 3555 5126 4239 3234 14 804 13 717 14 558 14 526 16 639 17 250 16 538 17 693 13 786 10 10 723 298 412 518 610 304 467 189 745 700 1200 933 956 2260 600 17 977 17 696 18 464 19 285 21 732 21 272 21 853 22 677 23 452 3. Árvapénztár A város az árvák eltartását úgy biztosította, hogy vagyonukat eladta, a pénzt az árvapénztárba vételezte be, illetve kamatra kihe­lyezte. A befolyó kamatokból fizette eltartási költségeiket. Ez nem­csak a tárgyalt korszakban, hanem már a XVIII. század első felében is így volt. 1715-ben már arról olvashatunk, hogy Tribald György, kinek gyámfia elszökött tőle, a nála lévő 277 ft felét befizette a pénztárba, másik felét nyolcszázalékos kamat mellett tovább hasz­nálta. 1721-ben Paussekher Éva kérte az árvapénztárban lévő pénzét sógora részére hatszázalékos kamat mellett kiadni. 1736-ban Takács Mátyás gyámfia pénzét az árvapénztárban helyezte el. 17 1737-ben özvegy Ecker Mária Apollónia az általa a pénztárba befizetett 50 ft-ot azzal vette vissza, hogy haláláig használja, ill. a kamatokat szent mise céljára fordítja. A következő évben Kolosvári Sámuel lánya 122 ft-ot tett az árvapénztárba. 1745-ben azt olvashat­juk, hogy a Werkowitsch örökséget (328 ft) évekig az árvapénzcár használta. Niedermayer Péter özvegye és árvája 35 ft, móri tiszttar­tóval szembeni követelését a városi árvapénztárba helyezte át. 17öl­ben Gerstenbrand mészáros árvapénztári követelése fejében a volt árvapénztári felügyelő majorját kapta meg. 18 1772-ben Wex Jakab vadász 500 ft-ot hagyott a pénztárra. 1771­ben Zanitzer Sebestyén és Kronwhter Fülöp 1500 ft-os örökségükből 375 ft-ot az árvapénztárban helyeztek el. A következő évben Kreinecker József árvapénztárban elhelyezett pénzét fizette vissza a város. 1776-ban a város a kihelyezett pénzek egy részét visszakérte, „mivel néhányan, akiknek tőkéjük az pénztárban van, azt gazdasá­guk fellendítésére akarják fordítani". 1778-ban arról beszél a városi tanácsülés! jegyzőkönyv, hogy sokan veszik ki pénzüket a pénztár­ból, kevés a bentlévő tőke. 1778-ban Stipsics Alajos 50, a következő évben Prekop Imre teljes befizetett tőkéjét visszafizette a város. 1779-ben Hajnáczky Imrénének nem tudott a pénztár kölcsönt nyúj­tani, mivel „befizetés nem volt, a pénztárban nincs pénz". 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom