Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében

A felügyelők anyagilag feleltek az általuk kezelt pénztárakért. Schinigin József árvapénztári felügyelő 1751-ben a pénztár 6943 ft-os tőkéjéből 4166 ft-tal nem tudott elszámolni. Ezért a tanács ingó és ingatlan vagyonát, tanácsosi fizetését zárolta, őt magát házifogságra vetette.

7 1. Házipénztár A városi gazdálkodásból — haszonvételekből, ingatlan vagyonból, birtokgazdálkodásból, hivatali és adóbevételekből — származó pénzeket a városi házipénztárba vételezték be. A házipénztár a XVIII. század első felében nem foglalkozott hitelügyletekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pénztár üres lett volna. A pozsonyi kamara 1740. évi megállapítása szerint a városnak két évre visszamenőleg 11 587 ft tiszta haszna volt. A kamara felhívta a tanácsot, hogy a pénzt kamatra adja ki. 1757-ben — ugyancsak kamarai rendeletre — a beszedett 7213 ft-os hátralékot kellett kamatra kihelyezni. 1758ban a városi pénztárban maradt 3567 ft kihelyezéséről volt szó. A városi pénztármaradványok — egykorú kamarai megállapítás szerint — következőképpen alakultak: 1774-ben 4754 ft, 1777-ben 17 290 ft, 1779-ben 18 034 ft. A városi kamarási számadások alapján megállapítható, hogy a házipénztár 1740—1781 közötti, tehát 39 év alatti, tiszta maradványa 86 414 ft volt.

8 A városi pénztárból kamatra kölcsön adott pénzről elsőízben 1727-ben van adatunk, mikor a Kollatsch Pál kereskedőnél lévő 1000 ft városi pénzt egy évre meghosszabbította a tanács. 1730-ban Kiszele Tamás 100 ft-ot, 1732-ben Mehler patikus 300 ft-ot, 1735-ben Püller János pék 90 ft-ot, 1736-ban Mehler patikus 200 ft-ot, 1742-ben Kollatsch Pál 300 ft-ot kapott hatszázalékos kamatra.

9 1752-ben Leittenecker Mihály és Krismanics Mihály tanácsosok 1000 ft-tal tartoztak a pénztárnak. A következő évben a tanács úgy határozott, hogy a kintlévő pénzeket a pénztárba vissza kell fizetni. 1774-ben a kamara elrendelte, hogy a város évente 1500 ft-ot helyezzen ki kamatra. 1775-ben a város csak 1000 ft-ot tudott kihelyezni, mivel „az év száraz volt és a marhák kevés szénát találtak Báránd pusztán". A következő évben ismét 1000 ft-ot tudott a városi pénztár kamatra kiadni. 1776-ban a kamara az évente kihelyezendő összeget 6000 ft-ra emelte, melyet azonban a város nem tudott teljesíteni.

10 2. Háramlási pénztár A magtalanul (defectus seminis) elhalt városi polgárok és lakosok ingó- ingatlan vagyona a városra szállt. A hagyatékok eladásából befolyó pénzeket a háramlási pénztárban kezelték. Nagyobb hagyatékok voltak 1726-ban a Payerl-, 1762-ben a Hrabovszky-, 1777-ben a jezsuita, 1781-ben az Augsperger örökség. Payerl városi bíró öröksége jelentős volt, 1756-ig kamatokkal együtt 15 663 ft-ra nőtt. A jezsuitarend felosztása után egy rájuk hagyott 6000 ft-os örökségből a város 4000 ft-ot megkapott. A fennmaradó 2000 ft-ot a tanulmányi alap pénztárába kellett befizetni.

11