Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához

•Cl. Pátkai tó 1924. 62. Tó melletti rét 1924. 63. Csörgő árendásföld 1924. 64. Laposi dülő 1924. 65. Büdöskut 1924. 66. Szöszvári hegy 1924. 67. Szöszvári kaszáló 1924. 68. Alsószöszvári malom 1924. 69. Rovakja patak 1924. 70. Fenyves völgy 1924. 71. Uj árok 1924. 72. Faiskola 1924. 73. Felső szöszvári malom Í924. 74. Czifoakuti dülő 1930. 75. Lapmező 1930. 76. Mészáros legelő 1930. 77. Éralja 1930. 78. Maloméri dülő 1930. 79. Malommező 1930. 80. Ujgáti parrag 1930. 81. Máriavölgy 1941. Források PERKÁTA Károly János szerint 1417-ben említik először (V. 79.). — A XVII. században népes rác helység. Lakói ma magyarok és rácok. Úrbéri legelőelkülönítés 1860-ban történt. Határos: Nagyhantos, Sárosd, Szolgaegyháza, Zichyujfalu, Adony, Rácalmás és Nagyvenyim helységekkel. 1. Perkátaj Tape erdőre menő ut 1720., Perkátai Tape erdőre járó fahordó ut 1720. a., Perkátai fa hordó uton tul 1755. 2. Magyar kut 1737. 3. Fekete halom 1739. 4. „az Határ völgy fejezetinek tartván s a' minemű Roka lukak mostis exstálnak" 1739. 5. Perkátai Halom másként Fekete Halom 1739. 6. „Perkátárul Seregelesre vezető ut mellet lévő vörös Körösztön főlyül" 1739. 7. Perkátai tó 1739., 1749. 8. Nagyhalom vagyis Fekete halom 1749., Nagy Fekete Halom 1745. 9. Adony felé egy hegy nyilas láczatik, és annak irányában nap kelet felé az réghi Perkataj Takaró uton menvén 1745. 10. Kopolának közepitül a' minemű völgy mégyen fölfelé, és azon völgynek napkelet felül való hegyhát végin lévő Tetején, melly is az Magyar Kúthoz esik 1745., Szürü forma kopolya vagy is viz állás hely 1740. 11. Perkátaj földön lévő kazal széna helyhez az parlagok mellett 1749. 12. „az Perkataj Tó farkarul föl szolgáló völgyön föllül lévő dombhalom, es ugyan az Ujfalusi földek végében" 1749. 13. Kis Kopolya 1821. 14. Falu alatt lévő Pistola nevezetű tó mellett a sárosdi útnál XIX. sz. e., Pistola (vízállás) 1864. 15. Mélvölgy XIX. sz. e., (rét) 1864., 1903. 16. Buger város (aratásra jött tótok) 1864., 1913. 17. Kurta fertály 1864., Kurtafertá 1913. 18. Hosszú fertály 1864., Hosszifertá 1913. 19. V. Fertály 1864. 20. VI. Fertály 1864. 21. Czigányváros 1864., Cigánváros 1913. 22. Forrási dűlő (rét) 1864. 1768.: Szfv. ÁL. — AL. Pátka. Térkép (Oláh Mihály). 1838.: Szfv. ÁL. — Térképgy. Pátka falu térképe (Rieder József). 1840.: Szfv. ÁL. — Térképgy. 44. — Pátka helység határjának térképe (Rieder József). 1850.: István Király Múzeum, Szfv. — Pátka urb. reguláció előtti térképe. 1864.: Pesty. 1886.: Szfv. ÁL. — Pátka határában a telkesek legelőföldjének fölosztásd térképe. 1897, 1921, 1924, 1941.: Szfv. ÁL. — Vizikönyv.