Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához

KÁPOLNÁSNYÉK 1193.: Necg, Gnec (MNy. 1935. 290.), 1457.: Nohiles de Nyek, 1516.: Nyek alio nomine Ferthewfynyek (Csánki). A török hódoltság alatt puszta, 1632.: Feörteöfeő alias Káposztás Nyek (Szfv. ÁL. —• CC. 167.). A XVIII. században népesül be ismét. Határos: Velence, Pázmánd, Kajászószenitpéter, Baracska és Besnyő helységekkel. Határában van Pettend, 1457.: Petendi (nemesi névben), 1487.: Pethend; 1498.: Petthend (Csánki). 1. az Biudai uton által az Chekes hátnak az minemő árok vagyon 1698., Csekész hegy oldal 1711., Csehós dombhát 1717., Csekész dombnál lévő hármos határoknál 1738. 2. az Katona völgy partya (Gárdony felé) 1698., 1711., Nyékről Seregélyesre menő ut 1698., Katonavölgy 1738. 3. Az minemő kerek hánt határ az Macska lyik fölött való magas Hegynek tetején (Nadap felé) 1698. 4. Berek hát 1698. 5. Kys les 1698. Források: 6. Az nyéki puszta templomiul fogva égessen az Too Napkelet felül való partyaig. 1738. 7. Velencei dülő XIX. sz. 2. fele. 8. Róka dülő XIX. sz. 2. fele. 9. Vizesdülő XIX. sz. 2. fele. 10. Dombi dülő XIX. sz. 2. fele. 11. Pettend 1908. 12. Felsőpettend 1903. 13. Nádasdypuszta 1903. 14. Ferenezmajor 1903. 15. KoUegiumtanya 1903. 16. Méreymajor 1903. 17. Jánosmajor 1903. 18. Mészestanya 1903. 19. Csikóstanya 1903. 20. Adamajor 1903. 21. Csekélyes 1903. 1698., 1711., 1717., 1738.: Szfv. ÁL. — CC. 167. XIX. század 2. fele: telekkönyv. 1903.: Lakott helyek jegyzéke. KISAPOST

AG 1436.: Plebanus de Apaztag, 1469.: Poss. Apostag, 1487.: Apastagh. — A török hódoltság alatt nem hallunk róla. A XVIII. században puszta. A XIX. század második felében alakult önálló községgé. Határos: Duna, Baracs és Dunapentele községekkel. 1. Szabados völgy 1826. 4. Somogyi ut 1826. 2. Zsilovszki völgye 1826. 5. Fejérvári ut 1826. 3. Apostagi sziget 1826. 6. Tanyadülő 1826. Forrás: 1826.: Szfv. ÁL. — Dunatérkép.