Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához

Nagy* Lajos ADATOK FEJÉR MEGYE TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI NÉVANYAGÁHOZ Ez a gyűjtemény Fejér megye történeti-földrajzi névanyagának jelentős részét tartalmazza. A megye 92 községéből közel 4000 — főleg 18—19. századi — földrajzi nevet gyűjtöttem össze, melynek 2/3 része olyan, melyet Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményéből sem ismerünk, vagy ha ott szerepel is, itt korábbi előfordulásai, s esetleg szövegszerű előfordulásai találhatók. Egy megye történeti és jelenkori földrajzi névanyagának teljes összegyűjtéséhez hosszú esztendők szükségesek. S éppen a jelenkori gyűjtésnél ez a feladat túlhaladja egy ember teljesítőképességének a határát, egy közel 100 községből álló megye esetében. Fejér megye földrajzi névanyagának publikálása elhanyagolt állapotban van. A Magyar Nyelvben és Nyelvőrben megjelent egykét rövid (s főleg a jelenkori földrajzi névanyagot feltáró) közleményen kívül néhány megyei, illetve megyei vonatkozású monográfiában találunk földrajzi névanyagot. A földrajzi névanyag gyűjtőjére számos más feladat is hárult. A munka során állandóan felvetődtek olyan helytörténeti problémák, melyek megoldása nélkül sok esetben a földrajzi névanyag egyszerű, községenkénti csoportosítását sem tudtam volna elvégezni. Ilyen többek között az elpusztult falvak helyének rögzítése, melyhez Csánki egyébként kitűnő történeti-földrajzi munkája sem tudott segítséget nyújtani. így sok esetben csak a gyűjtés révén, különféle adatok térképre vetítésével lehetett ezeket a kérdéseket megoldani. A földrajzi nevek magyarázatában legszükségesebb történeti adatokat a lehetőségekhez képest minden községnél külön-külön közlöm. Ezek az adatok általában a következők: a község nevének okleveles előfordulásai, illetve alakváltozásai, — a lakosság török hódoltság alatti sorsa, — az újonnan település ideje, — a lakosság nyelve, — az úrbéri legelőelkülönítés ideje (ez legtöbb esetben tagosítással kapcsolatos, tehát a határ beosztásának jelentős változtatásával jár), — a község határai, — a község határában levő elpusztult falvakra vonatkozó adatok. Ebben a részben közölt, 1526 utáni adatok legnagyobb részét kiadatlan források alapján közlöm. A földrajzi névanyag közlésénél minden egyes esetben ragaszkodtam az eredeti helyesíráshoz. Az adatok sorrendjénél azt a módszert követtem, melyet Szabó István Ugocsa megyénél alkalmazott: az egyes földrajzi nevek „felmerülésük éve szerint kerültek sorba,