Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez

pedig lemégyen a Tikmony völgyén lévő töltésre, azon ismét által dél felé mégyen azon völgyre, amely a Csobányi álláson azonnal fölül vagyon. Kinek régi nyomai most is, mindeddig meglátszanak, az volt a régi fornai ut, mely is különböztette mindenkoron, még a török idejében is napnyugatról a zámolyi földet a nyékitül és mindazon régi utig birattatott a zámolyi föld békességgel. Ezt pedig onnand tudja az fatens, mivel amidőn török lakott Fehérvárott, mindenkoron azon régi fornai uton vitte a fatens a törököket Fehérvárra Csákvárrul. Azt is tudja bizonyosan, hogy a most említett Csobányi álláson fölül való völgynek felső végiben szakad bé azon régi fornai ut az csalai útba, amelyen sok száma nélkül föl s alá járt az fatens említett török világban, mivel szintén oly poros ut volt akkoriban, valamint most akármely országútja, és azon csalai uttul ismét a Csobányi állásnak alsó végén kitérvén, igyenesen ment dél felé, az hegyháton két vadalmafát jobbkéz felül hagyván, melynek törzsökjei most is megvannak, ippen az mostanyi szentborbálai vetésnek végéig, onnénd pedig napnyugat felé fordulván azon hegyrül a mostanyi szántóföldek szélénél ment által, körösztül az pákozdi uton és azon alul is az Aszó völgyön, és azon tul szakadott be a fehérvári útba. Amely régi fornai ut az nevezett Csobányi állástul — akit tudniillik magyarul juhász állásnak kölletik nevezni —, egész az pákozdi utig, hogy Szent Borbállyának különböztető határjele légyen, s addig birattatott mindenkoron a szentborbálai föld minden háborgatás nélkül. Mindezeket onnan tudja, mivel a fatens maga is tapasztalta és akkorbéli fehérvári töröktül úgy hallotta, hogy az nevezett ut hasét ja nyéki földet, — melyet akkoriban Manhutt nevü ispája birta — szentborbálaitul. Sőt a fatensnek nevezett ispálya máskülönben igen jóakarója volt, és azon török világban is nem hallotta, sem nem tapasztalta azon fatens, hogy nyéki és szentborbáli akkori urak között valamely villongás lett volna azon határ végett... Quartus fatens providus Stephanus Bakonyi in posessione Csákvár degens colonus, annonum circiter 70 ... tudja bizonyosan hogy azon hidmak napnyugot felül való, úgymint innenső végéig tartatott mindenkoron Zámolynak valóságos határja és addig is birattatott, mert még török világban sok száma nélkül járt azon hidon által, és annak ususát is ugy tapasztalta. Hogy pedig az fornai ut az megirt hidon innen és most is látszó helyeken volt, melyen Fornárul Fehérvárra jártának. Azt is tudja azon okbul, hogy török háborúban nem egyszer, hanem száma nélkül járt, volt Fehérvárra Fornárul, mivel ugyan Fornán született a fatens e világra is. De miképpen különböztessenek meg nyéki és szentborbálai puszták egymás közt, arra nem felelhet, mert mivel török háború után a fatens fölső pusztába szakadott. És miulta Csákváron lakik, már azuta fornai ut ugyan fornai helységnek elpusztulása után elhagyatott. Fejér Vármegye Levéltára: Fejér Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai IV—A—1. e—2 Acta iuridiea fasc. 6. — 156. sz. 1 az első vallomástevő Szalay István Csákváron a nemes Fejér megyében lakos, ós az igen kiváló és nevezetes ifjabb Eszterházy Ferenc gróf jobbágya kb. 92 éves 2 a negyedik tanú Bakonyi István Csákváron élő jobbágy kb. 70 éves 3 használatát