Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Források - Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez
öreg embereit, elkezdették a Nyári állás nevű helyen napkeletre, mivel a polgárok ugy mondották, hogy a novaji határ addig menne ki, de a török azt helyben nem hagyván, — ugy mondotta az édesatyja, — hogy hatvan forintért továbbcsinálta a határt, úgymint az adonyi utig. És onnand megtérvén, a fövenyi uton jött ki a Nagy Utig az török, és akkor azt mondotta, hogy a fövenyi uton fölül fehérvári föld, a Nagy Uton tul pedig napkeletre börgöndi föld, ugyanazon Nagy Uton tul pedig napnyugatra bárándi földnek mondotta. Arra sem emlékezik a fatens, hogy ezen árkos földig szántották volna a fehérvári rácok, — minthogy ő gulyás nem volt, nem járt ezen a tájon —, hanem azt tudja, hogyha a fövenyi uton által és a Nagy Uton tul napkeletre bocsátották a pásztorok marhájokat, az börgöndi török ur birságolta meg, ha pedig napnyugat felé azon fövenyi uton által és a Nagy Uton tulment, a bárándi török ur birságolta meg. Secundus fatens: 5 Andreas Szarka, Pakozdiensis annonum cireiter 80 juratus examinatus fassus est. Hogy ő bizonyos határt nem tud ugyan, hanem azt jól tudja, hogy a megnevezett árkos helyig török alatt is a fehérvári rácok szántották vetették a földet, de ugy hallotta, hogy a török a fehérvári határt az fövenyi utig tartotta, és hogyha azon uton általment a marha, a Nagy Ut mellé napkeletre, a börgöndi török ur birságolta meg, ha pedig azon Nagy Uton tul napnyugatra talált menni, az bárándi török ur büntette meg. Arrul is emlékezik, hogy török idetit Pákozdiak birván Novaj nevü praediumot, veszekedtek az börgöndi török úrral, kire nézve, pákozdiak Kenyeres Gergölyt az akkori szolgabírót Bicskérül kihozták esküdtjével együtt és verébi Somogyi Albertet — és akkor a fatens kocsis lévén — tudja, hogy napkelet felől aminemü halom vagyon, Nyári állásnak kit hinak, akkor addig mondották, hogy a börgöndi határ gyün, és nem följebb. Teriius fatens: 6 Matthias Czövek, Pakozdiensis annorum cireiter 70, juratus, examinatus fassus est, hogy ő bizonyos határt mutatni nem tud ugyan, hanem azt tudja nyilván, hogy a megirt helyig szántották a fehérvári rácok a földet, sőt arra is emlékszik, másoktól hallotta, hogy a többi között egykor Valamely török lóháton ezen Nagy Uton talált jönni, és valami rácot talált ezen árok mellett szántani, aki az ároknak is neki bocsátotta ekéjét. Melyet, hogy a török meglátott, keményen megverte a rácot, meg azt is mondotta, hogy fejét veszi, mért szántja föl a határt, ugy megverte pedig a rácot, hogy taligára tették, s ugy vitték be. Tudja azt is, hogy amidőn gulyás volt, ha a Nagy Uton általbocsátották a marhákat napnyugat felé, a bárándi török ur Vagy az szűröket elvonta, vagy magokat is megfogta, mert azt bárándi földnek tartották, az uton tul pedig napkeletre börgöndinek. Quartus fatens:" 2 Stephanus Zalay aliter Kis Pakozdiensis annorum cireiter 55, juratus, examinatus fassus est, hogy ő ugyan valóságos, igaz határt mutatni nem tud, mindazonáltal megvallja azt, hogy még török idett is a fehérvári rácok ezen helig, amint most is a fehérvári szántások vadnak, szántották, vetették, és valamint, hogy az előtte való bizonság, 8 ő is vallja, hogy szemeivel látta, mikor az török egy rácot az határon oly igen megvert az szántásért, hogy taligán vitték be; és azt is tudja, hogy a Nagy Ut mellett napnyugatrul ha által bocsátották az marhákat az bárándi, ha napkeletiül, az börgöndi török ur megbüntette az pásztorokat, de ezen árkon fölül fölszálre egyik sem tilalmazta. Továbbá azt hallotta másoktul, hogy az Nyári állás nevü halomnak az oldalában aminémü kis dombocska vagyon, ott menne a fehérvári határ öszve az börgöndivel...