Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Források - Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez
Albensi degens, 13 illustrissimi comitis Francisci Eszterházy Colonus 14 annorum circ. 75. 15 juratus, examinatus fassus est; 16 ad 1. Tudja bizonosan, hogy mindenkor azon halmocskát tartották Keresztes és Fejérvár között való határnak, és addig mindenkor békével szántottak az keresztesiek, és az dézsmáját nem az fej érvári bégnek, hanem az keresztesi ispájának adták az halmon fölül. ad. 2. Az rétet az vizén belől középeránt nevezet szerint pedig azmint az Gályától egy kis folyás kiszakad, addig birták azon punctuiríban specificált szekéruttól fogvást, és azon ereken által az keresztesiek nem mentek kaszálni, az mo'haiak sem jöttek által, hanem keresztesiek innen, mohaiak pedig azon középtáján folyó ereken túl birták Quartus testis 17 Michael Barnabas, ibidem degens, ac ejusdem colonus, annorum circ. 45. juratus, examinatus fassus est: ad 1. punctum: tudja, hogy azon határon fölül élték azon földet, de ki dézsmált róla, nem tudja. Ad. 2.: az rétet is, emlékszik reá, hogy kaszálták az keresztesiek, de meddig, nem tudja. Ad 3. tudja, hogy azon árkoláson fölül az keresztesiek szántották azon földeket, s ő még alól szántott az szentgyörgyi ispájának. S emlegette azon ispája előtte, hogy az keresztesi ispája el akarná azon földet is tőle foglalni Kereszteshez, de minthogy az török császár adta néki, nem engedi Sextus testis 18 Emericus Nagy ibidem degens ad. 3. Jól tudja, hogy az keresztesiek szántották és az ispájajuk dézsmált róla ... Tudja, hogy mindenkor keresztesiek szántották, élték, és az kőutat is mindenkor ugy hallotta, hogy keresztesi földön vagyon Deeimus octavus 19 testis Stephanus Márton incola, possessionis Moha illustrissimi Comitis Francisci Eszterházy colonus circiter annorum 35 ad. L Tudja bizonyosan, hogy az keresztesiek azon halimocskáig szabadosan éltek s szántottak, s amikor szántottak, az földes urok vett dézsmát belőle, nem az bég. Ad. 2. Mindenkor azon úttal fogvást kaszálták az rétet az keresztesiek, azmeddig az posvány miatt lehetett, az érig, azmely az Gályából kiszakad. Ad. 3., 4., 5., 6., 7. puncta: Mindenkor keresztesiek élték, s azmikor szántottak, az csókái utig az magok ispájája, azon túl pedig Páttka és Zámoly felől szentborbálai ispája dézsmálta, s szentborbálai földnek tartották azon 7. punctumban specificált határokig Vigesimus Nonus, 20 Andreas Mohay, ibidem degens, ejusdem Dominus colonus, 21 annorum circiter 45 ad. 1. Hallotta, míg az török Fejérvárban lakott, hogy beszéllették az keresztesi határ felől, hogy azon halmocska volna, s addig élték az keresztesiek, s az ispájájoknak mindjárt az halmon fölül szántottak. Ad. 2. Az rétet is tudja, hogy az utig kaszáltak, mohai határ felié pedig az érig, amely az Gályából kiszakad, azmig a viz miatt kaszálhattak. Székesfehérvár Város Levéltára: Székesfehérvár Városi Tanácsának iratai: IV. — A — 1002 — b. I. fasc. sz. n. Keresztes egy 1662. évből származó urbárium szerint Csókakő várának tartozékai közt szerepel. 1691-ben I. Lipót Hochburg János főhadiszállítónak adományozza s az adománylevél több Fejér megyei falu és puszta közt Keresztest is felsorolja. 1698-t>an a Hochburg bárok kérésére uralkodói parancsra vezeti le a Győri Káptalan a fenti birtokhatár-vizsgálatot. Mivel Fehérvár városa is szeretne másolatot kapni a megyei községek birtokhatár-vizsgálatairól, az uralkodó ilyen értelemben is utasítja a Győri Káptalant, amely a szomszédos Keresztesre vonatkozó tanúkihallgatási jegyzőkönyvet Fehérvár
