Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Források - Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez
Móra Magda FORRÁSOK FEJÉR MEGYE TÖRÖKKORI TÖRTÉNETÉHEZ A Fejér megyei Levéltár iratanyaga a török időkre vonatkozó egykorú forrásokat csak szórványosan tartalmaz. így, ha a török időket élmény közelbe akarjuk hozni, olyan iratokhoz kell nyúlnunk, amelyek több év vagy évtized távolából emlékeznek vissza a hódoltság idejére, illetve annak utolsó évtizedeire. Az emlékezés egyetlen esetben sem öncélú, az iratok keletkezésének vagyonjogi okai vannak. Lajos Márton plébános nem azért mutatja be a székesfehérvári templomdomb és plébániaház állapotát, hogy lefesse a középkori város pusztulását, hanem hogy a szenátor urakat költségei megtérítésére hangolja. Ügy találja, hogy a város 1693-ban fizetőképesebb, mint 1688 tavaszán volt. Mikor Amadé Ádám — aki az 1700-as évek elején több környező falu földesura —, 1694-ben méltatlankodva hivatkozik arra, hogy bálinkai erdejéig a török sem merészkedett el, Székesfehérvár városát saját tulajdonjoga tiszteletbentartására akarja kényszeríteni. A török ellenséget állítja példaként a nemes város elé. Székesfehérvár és a környező falvak birtokhatárvizsgálati jegyzőkönyveinek megidézett tanúi a szomszédos földesurak jobbágyai. Olyan öreg emberek, akik, mint pásztorok, gulyások, vagy fuvarosok, jól ismerték a széles határt. A tanúk vallomását bizonyára tömöríti, rövidíti a hiteleshely jegyzője, vagy a megyei tisztviselők, de a töirténetek zamata, az emlékezés színessége átfűti az iratok nyelvét, a hivatalos stílus sematizmusán áttör az egyszerű emberek élményeinek frissessége. Hogy az iratok nyelvi varázsukat és hitelességüket jobban megőrizhessék — egész apró kivételektől eltekintve — eredeti helyesírásban kerülnek az olvasó elé. Minden irat végén külön megjelöljük a forrást, utalunk a szövegben érintett körülményekre és közöljük az idegen szavak vagy kifejezések magyar megfelelőit. 1. Érsekújvár, 1648. jan. 1. Seréni Pál levele a törökök elől elmenekült lovasberényiek visszatelepítése ügyében En, Seréni Pál, az Felséges Harmadik Ferdinánd római császár és koronás király urunk őfelsége Magyarország Dunán innen való részének, végházainak