Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

ben szakvéleményt adott a tanácsnak, vizsgálta a felcsereket és babákat. Ha járványt, ragályos betegséget tapasztalt, jelentenie kellett a bírónak. Járvány esetén a belső tanács — tagjai közül —• járvány biztost rendelt ki. Gyermekgyilkosság, erőszakos halál gyanúja esetén a városi orvos megvizsgálta a hullát, irányította a felcser által végzett boncolást, ill. a városi bíróságnak szakvéleményt adott. Állatvész esetén állatorvosi funkciót is ellátott: vizsgálta a csordát, gondoskodott az elhullott állatok felboncolásáról. Egy 1768. évi jelentés szerint vizsgálta a városban előforduló ásványvizeket.

105 1738-ban Johann Paul Franz von Kern egyetemi végzettségű kiváltságolt medicus és Operateur működött a városban. Rövid idő alatt három vak embert gyógyított meg. Ugyanez évben Hiemer Mihály beteghez a katonaorvost hívták. A város 1746-ban határozta el városi orvosi állás szervezését. Ebből a célból a város bécsi ügyvivője beszerezte a városi orvosok számára szóló utasítást, melyet a tanács mintaként használt fel. 1747-ben a város Brigel (Brigelius) Mátyás János győri orvost hívta meg. Brigel württembergi születésű volt, orvosdoktori címet a tübingeni egyetemen szerzett.

106 1775-ben Stipsics Antal tanácsos fia, Ferdinánd, foglalkozását tekintve orvos, polgárjogot kapott a városban. 1777-ben Brigel doktor fia, Ádám, elvégezte a bécsi egyetemet, a város második orvosként akarta alkalmazni, a pozsonyi kamara azonban csak fizetés nélküli alkalmazásához járult hozzá. 1784-ben a város két orvosa az idősb és ifjabb Brigel, volt.

107 Városi felcser (chyrurgus, Feldscher) már jóval a városi orvost megelőzve működött Fehérvárott. 1710-ben, a járvány alkalmával, azt olvashatjuk, hogy a városi felcser mellé két ápolónőt, két kocsihúzót, négy sírásót és egy halottvivőt vettek fel. 1739-ben özv. Schmidt Mihályné, felcser és szállásmester özvegye, négy mérő búzát, hat mérő gabonát, valamint egy mézeskaláes^készítő legény meggyógyításáért hat mérő gabonát kapott. Az 1739. évi járvány idején Mayer Andrást, a kisbéri vesztegzárház felcserét, vette fel a tanács.

108 1747-ben már két felcser, egy fürdős-borbély működött a városban. A borbély céh biztosa 1751^ben Panitz Pál belső tanácsos volt. 1753-ban a céh tiltakozott az ellen, hogy a városban a megyei borbély is gyógyítson. Amon Ignác felcsert, aki egy emberölési ügyben bizonyítványt állított ki, a bíróság megeskette. 1769-ben intette a tanács, hogy tartsa be azokat a heteket, ,,mikor a betegek és holtak visitációja rákerül".

109 1773-ban Hübner Ignác fehérvári születésű városi felcser bemutatta a nagyszombati egyetem bizonyítványát. A következő évben polgárjogot is nyert, ill. felvették a borbély-céhbe. 1780—85 között a városban hat felcser működött.

110 A városi orvos fizetése 1731—1736-ban 40 ft és szállás, 1737-től 60 ft, 1747-től 200 ft és 20 ft lakbér volt. 1752-ben a város 165 ft-tal volt hátralékban Brigel orvos fizetéséből. „Habár a város nagyon szegény, a neki járó pénzt ki kell fizetni" írta a tanács. Fizetéséhez 10 akó bort és 20 mérő kevert gabonát kapott. 1769^ben Brigel doktor 200 ft-ot, 20 mérő kevert gabonát, 14 akó bort, a betegek látogatá-