Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

Ütbiztosok voltak: 1743—1754 1755—1762 1763—1764 1765—1767 1768—1769 Kéményseprő A városi kéményseprő (Rauchfangkehrer) a budai kéményseprő céh tagjaként látta el a város és a szomszédos helységek kéményei­nek kotrását, ügyelt a tűzveszélyre, a kémények állapotára. A ser­főzőház és a városháza kéményét negyedévenként kotorta. A ké­ményseprés rendszerint apáról-fiúra szállt, a kéményseprő házat vehetett, polgárjogot szerezhetett, mentes volt a beszállásolás alól. 9íi A kemencék, kémények felülvizsgálatára a tanács 1733nban külön bizottságot küldött ki, mely két belső tanácsosból, kőműves­ből, ácsból és a kéményseprőből állott. A felülvizsgálat eredményé­ről a bizottság a tanácsnak jelentett. 1765-ben Fakanovics Józsej belső tanácsos volt a kémények felügyelője. 97 A városi kéményseprő 1701-ben 15 ft és három mérő gabona. 1732-ben 35 ft fizetést kapott. 98 Négy kéményseprő nevét ismerjük: Sonderwin Ferenc 1703 Riva Antal 1717—1760 Rehe Domokos 1714—1716 Riva Károly 1760—1774 A városi órás (horologarius, Uhrenrichter) feladata a városi óra felhúzása, javítása, igazítása, esetleg készítése volt. 1774-ben Be­müller András fizetését 30 ft-tal emelte a tanács, mivel egy második városi órát is készített, illetve tartott karban. Bemüller 29 évig volt a város órása. 99 A városi órás 1692-ben 12 ft, 1717-ben 18 ft és négy mérő búza, két font liszt, 1722nben 25 ft, 1729—1733-ban 50 ft, 1748-tól kezdve 90 ft fizetést kapott. Ebben az évben a városi óráért Unsinn János Menyhért órás nyolc évi garanciát vállalt. 100 A városi órások a következők voltak: Rigó György lakatos 1691—1692 Werkstofter Miklós 1730—1747 Dechat Mihály 1717—1728 Unsinn János Menyhért 1748 Preindl Bálint 1722 Bemüller András 1748—1777 Zegitzer Dániel (Győr) 1729 A csordások, gulyások, pásztorok, kanászok 1694-ben egy tehén után 20 d-t, rúgott borjú után 25 d-t, egy pár ökör után 25 d-t, egy tinó után 20 d-t szedtek. 1717-ben a tehénpásztor a várostól ház­helyet kapott, hogy magának lakást építsen. ,,Ha nem lesz pásztor, utódjáé lesz a lakás" — írta a tanács. 1718-ban a „nehéz időkre és a drágaságra való tekintettel" a marhapásztorok negyedévi bérét nem Örás Csordás, gulyás Eylhard György 1770—1778 Hell Xavér Ferenc 1779—1783 Zutrung György csatornaásás 1784 Sottner János pallér 1784—1785 Parraghy János belső tanácsos Leittenecker Mihály Perzel István Hoffmann József Kulifay János

Next

/
Oldalképek
Tartalom