Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688 – 1790)

lasztás nem minden tanácsosi helyre, hanem csak az üresedésben levőkre terjedt ki.

2 1725- ben a beteg Payerl Lőrinc bíró „helyébe tették interim" Perzel Mihályt. Miután ő is beteg lett, Yblacker Mihályt nevezte ki maga helyett. 1726-ban Payerl Lőrinc meghalt, sírkövére a tanács a következő felírást vésette: „quarta Ianuarii dignus judex Laurentius Peierl, orbi atque urbi valedixit". Ugyanebben az évben a német polgárság kérte, hogy Fridi Antal és Vicenti Ferenc új tanácsosokat erősítsék meg hivatalukban, hogy a „németek oldalán is legyen valaki".

3 1726-ban találkozunk először a választott községgel, azzal az egész polgárság által választott testülettel, mely a továbbiakban a választásban egyre nagyobb szerepet nyerve, az egész polgárság helyébe lépett. A választás ezután is csak az üresedésben levő helyekre történő választást jelentette.

4 1739-ben úgy határozott a tanács, hogy két évnél tovább egy bíró sem maradhat hivatalában. Tanácsosokra ez nem vonatkozott: az 1747-ben elhunyt Kovács György 23 évig volt a belső tanács tagja.

5 1749-ben a tisztújításon a belső, külső tanács, választott község és a fertálymesterek vettek részt. Az új tanácsosokat az 1750-es évektől kezdve a belső és külső tanács választotta, a választott község hagyta jóvá. Ekkor már írás- és jogtudó embereket jelöltek a funkciókra. 1752-ben Nagy János — kétévi bíróság után — hivatalát „emberi gyengeségre" hivatkozva tette le.

6 1753-ban új választást kellett tartani báró Vajay László királyi biztos jelenlétében, mivel előzőleg nem állítottak három jelöltet. A tanácsválasztó gyűlés vizsgálta felül rendszerint a kamarási számadást is. 1790-ben a tanács minden tagja tudott magyarul, németül, két tagja latinul és öt tagja volt jogban járatos.

7 Az al- (helyettes-) biró funkciójával 1692-től kezdve találkozunk, az első Parraghy András volt. 1741-ben a bíró a város ügyeit és a három városi pecsétet Kovács György helyettes bírónak adta át. A helyettes bíró csak a bíró távollétében működött.

8 Az országgyűlési követeket rendszerint a jegyző és a bíró vagy egy tanácsos személyében a tanács küldte ki. 1714-ben Högg Lőrinc jegyző, követ, — kiküldetése alkalmából — városi pénzen csináltatott magyar ruhát magának. A követek az országgyűlésről a tanácsnak tettek jelentést. 1728-ban két forint napidíjat kaptak, 1751^be.n már 5 ft volt a napidíjuk. 1770-ben az 1764—65. évi országgyűlés két fehérvári követétől 333 ft jogtalanul felvett napidíj viszszafizetését követelte a kamara. A város jelentette, hogy a két követ már nincs az élők sorában, a kamara ennek ellenére továbbra is követelte a visszafizetést.

9 A bíró 1726-ig fizetés nélkül viselte hivatalát, ez évtől 25 ft-ot szavazott meg a tanács. 1733-ban már 100, 1756-ban 300, 1760-ban és 1779-ben 500 ft volt a fizetése. A tanácsosok 1756-ban 200, 1760-ban és 1779-ben 300 ft fizetést kaptak. Az elhalt bíró vagy tanácsos özvegye fél évig kapta ura fizetését.

10