Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)
Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban
kesfehérvárra megérkeztek. Ugyanaznap 20 hajó és 2 nagy bárka Adonynál készenlétben állt. Beck budai katonai parancsnok br. Welsberg ezredest 400 katonával együtt kirendelte Székesfehérvárra, hogy a varból kivonuló török őket Adonyig kísérjék el. 53 A török helyőrség és lakosság május 19-én a várból kivonult, és egyelőre a budai kapu előtt táborozott le. Egyidejűleg a magyar és német katonaság Székesfehérvárt birtokba vette. A törököket május 20^án 300 szekérre felrakták és Adonyba szállították, ahová május 22-én érkeztek meg. Adonyig elkísérte őket Zichy István vicegenerális is. 5i A behajózás rövidesen megtörtént. A szállítmányt Újlakig a budai helyőrség 2 hadnagya és csajkákon 200 magyar hajdú kísérte. 55 Székesfehérváron pedig a vár piacterén május 20-án a 143 évig tartó török uralom megszűnésének az örömére Széchényi Pál veszprémi püspök részvételével hálaadó ünnepséget tartottak. 56 1 „Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688—1690. között" című tanulmányomban (Fejér megyei Szemle 1968, 173) megemlítettem, hogy a helytörténetírás Csókakő, Várpalota, Csikvár, valamint Székesfehérvár visszavételének a körülményeit kellő részletességgel feltárta. Azóta az Országos Levéltárban, valamint a bécsi hadi- és udvari kamarai levéltárakban végzett kutatásaim során olyan adatok kerültek a birtokomba, melyeket a helytörténetírás eddig természetszerűleg nem ismerhetett. Szükségesnek mutatkozott ezért, hogy Sebestyén Józsefnek „Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól" című érdemes munkáját az új adatokkal kiegészítsem. Sebestyén tanulmánya lényegében Zenarolla Pál, Szent Miklósról elnevezett székesfehérvári prépost visszaemlékezéseit használta fel, aki Székesfehérvár körülzárásánál és visszavételénél jelen volt. Mint szemtanú, sok fontos eseményt feljegyzett, de a város körülzárásának előzményeit, a katonai intézkedéseket, a bécsi haditanács rendelkezéseit és Székesfehérvár török parancsnokaival folytatott alkudozások részleteit nem ismerhette. 2 Országos Levéltár (a következőkben OL), Batthyány család levéltára, P 1313 92. csomó 35. no. 8 Károlyi Árpád—Wellmann Imre: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Budapest, 1936, 125. 4 Holéczy Mihály: A szabadító habom Dunántúl. Tudományos Gvűjtemény 6, 1834. 26. 6 Károlyi—Wellmann: im.. 210. ,! uo, 214. 7 Holéczy: im., 43. 8 Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718. Budapest, 1935, 118. 9 OL A-14 Insinuata Consilii Bellici Bécs. 1687. május 22. *0 uo. Bécs, 1687. június 3. 11 uo. Batthyány család levéltára, Missilisek, 12072 sz. 12 Századok 1882, 852—853; Thaly Kálmán: Tüzes Gábor valódi neve. 13 Kürtösy István esztergomi kapitány 1687. szeptember 28-án Eszterházi Jánosnak jelentette: „Az Páter Gábriel itt készen várja az orderjét (a parancsot), még maga sem tudja, mely felé kellessék nekie mennie." Jegyzetek