Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

kesfehérvárra megérkeztek. Ugyanaznap 20 hajó és 2 nagy bárka Adonynál készenlétben állt. Beck budai katonai parancsnok br. Wels­berg ezredest 400 katonával együtt kirendelte Székesfehérvárra, hogy a varból kivonuló török őket Adonyig kísérjék el. 53 A török helyőrség és lakosság május 19-én a várból kivonult, és egyelőre a budai kapu előtt táborozott le. Egyidejűleg a magyar és német katonaság Székesfehérvárt birtokba vette. A törököket május 20^án 300 szekérre felrakták és Adonyba szállították, ahová május 22-én érkeztek meg. Adonyig elkísérte őket Zichy István vicegene­rális is. 5i A behajózás rövidesen megtörtént. A szállítmányt Újlakig a budai helyőrség 2 hadnagya és csajkákon 200 magyar hajdú kí­sérte. 55 Székesfehérváron pedig a vár piacterén május 20-án a 143 évig tartó török uralom megszűnésének az örömére Széchényi Pál veszpré­mi püspök részvételével hálaadó ünnepséget tartottak. 56 1 „Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688—1690. között" című tanulmányomban (Fejér megyei Szemle 1968, 173) megemlítettem, hogy a helytörténetírás Csókakő, Várpalota, Csikvár, valamint Székesfehérvár visszavételének a körülményeit kellő részletességgel feltárta. Azóta az Országos Levéltárban, valamint a bécsi hadi- és udvari kamarai levéltá­rakban végzett kutatásaim során olyan adatok kerültek a birtokomba, melyeket a helytörténetírás eddig természetszerűleg nem ismerhetett. Szük­ségesnek mutatkozott ezért, hogy Sebestyén Józsefnek „Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól" című érdemes munkáját az új adatok­kal kiegészítsem. Sebestyén tanulmánya lényegében Zenarolla Pál, Szent Miklósról elnevezett székesfehérvári prépost visszaemlékezéseit használta fel, aki Székesfehérvár körülzárásánál és visszavételénél jelen volt. Mint szemtanú, sok fontos eseményt feljegyzett, de a város körülzárásának előz­ményeit, a katonai intézkedéseket, a bécsi haditanács rendelkezéseit és Székesfehérvár török parancsnokaival folytatott alkudozások részleteit nem ismerhette. 2 Országos Levéltár (a következőkben OL), Batthyány család levéltára, P 1313 92. csomó 35. no. 8 Károlyi Árpád—Wellmann Imre: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Budapest, 1936, 125. 4 Holéczy Mihály: A szabadító habom Dunántúl. Tudományos Gvűjtemény 6, 1834. 26. 6 Károlyi—Wellmann: im.. 210. ,! uo, 214. 7 Holéczy: im., 43. 8 Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718. Budapest, 1935, 118. 9 OL A-14 Insinuata Consilii Bellici Bécs. 1687. május 22. *0 uo. Bécs, 1687. június 3. 11 uo. Batthyány család levéltára, Missilisek, 12072 sz. 12 Századok 1882, 852—853; Thaly Kálmán: Tüzes Gábor valódi neve. 13 Kürtösy István esztergomi kapitány 1687. szeptember 28-án Eszterházi Jánosnak jelentette: „Az Páter Gábriel itt készen várja az orderjét (a parancsot), még maga sem tudja, mely felé kellessék nekie mennie." Jegyzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom