Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

Balázs László 100 ÉVES HARC AZ ÁCSAI URADALOMÉRT Vértesacsa község történetéhez A 150 éves török hódoltság alatt a birtokviszonyok egészen bizonytalanokká váltak és több helyütt elmosódtak a földrajzi ismeretek. Amikor a hódoltság után az országban új élet kezdődött, ezek sok bajnak, pernek lettek forrásaivá. Erre ékes példa Fejér megyében két szerzetes rend: a cisztercita zirci apátság előszállási és a pálosok ácsai uradalmának a története. A zirci apátságot 1538-tól a Podmaniczky testvérek bírják, akik az apátság jövedelmét a palotai vár fenntartására fordítják. A palotai várból igazgatnak több más birtokot is. A vár fenntartására szolgáltatásokat végeznek még a Székesfehérváron túl levő, török alatti falvak és lakosok is: Nagy- és Kis-Venyim, Előszállás, Karácsony szállás stb. Miksa király 1564-ben a zirci apátság birtokait Thury Györgynek, Palota kapitányának, majd az ő halála után, 1575-ben testvéreinek, Thury Benedeknek és Farkasnak adja zálogba 8000 forintért. Ebben a 1575. évi záloglevélben benne van Előszállás, Karácsony szállás és a két Venyim is. Miksa több pénzt akart kapni, ezért a zirci apátság birtokai mellé odacsatolta az akkor palotai igazgatás alatt levő falvakat is és úgy adta zálogba. Ebből az összekapcsolásból származik később a zirci apátság igénye a több mint 40 000 holdas előszállási uradalomra, amelyet a zirci apátság kevés küzdelem után el is nyert.

1 Ennél sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb volt a pálosoknak az acsa-alcsuti uradalomért folytatott küzdelme. — Ezt sok homály fedte a legutóbbi időkig. Legújabban Jenéi Károly a Fejér megyei Szemle 1967. évi számában ismertette ennek sok ismeretlen részletét (61—69). — Hogy ezt érthetővé tegye, visszanyúlt a múltba, rámutatva arra, hogy a hagyományokon nyugvó hiedelmek mennyire hamis képet adhatnak.

2 De Jenéinek még e nagyon alapos, levéltári forrásokra épült munkája után is van helyreigazítani és közölni való. Az eddigi kutatások egy részének figyelembe nem vétele miatt lett Jenéinél a kiindulási pont egy ún. pálos szemlélet, amelynek végső záróakkordja ez: .,Vértesacsa és Alcsut visszakerült a pálosok birtokába." A források azonban másra engednek következtetni. IV. Béla 1264-ben a „nagy szigeten" (Csepel szigeten) levő Csuton Sz. Eustach tiszteletére a premontreiek számára prépostságot alapított. A Csuttal szomszédos falvak Háros, Fedémes, (Sziget)Szentmiklós voltak. V. István a IV. Béla által alapított csuti prépostság fenntar-