Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után

Farkas Gábor NAGYBIRTOKOSOK FEJÉR MEGYÉBEN A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN A török kiűzése után (1688) a bécsi udvar Fejér megyét, az ország volt hódoltsági részeivel együtt a bécsi haditanács és az udvari kamara fennhatósága alá helyezte. Ez gyakorlatilag katonai igazgatást és ennek velejárójaként a megye népének erején felüli adóztatását jelentette. Az újszerzeményezési területnek tekintett vármegyének 15 ezer forint fegyverváltsági adót (ius armorum) kellett fizetnie.

1 A megyei közigazgatást ugyan 1692-ben visszaállították, de a nép terhe ezzel nem csökkent. Ez év július 10-én a főispáni tisztségbe galántai gróf Esterházy Ferencet iktatták be, akit Lipót császár még 1691. december 9-én erre a tisztségre kinevezett. A vármegye tisztviselőit pedig a szeptember 20-i közgyűlésen választották meg. A főispánt beiktató közgyűlésen 52 nemes volt jelen, akiknek Fejér megyében voltak birtokaik, de Győrben, Komáromban vagy Veszprémben tartózkodtak.

2 A megalakult vármegye az „Újszerzeményezési Bizottság" előtt tiltakozott a ius armorum miatt. Szerintük a vármegyét nem lehet újszerzeményezési területnek tekinteni, mert a török hódoltság idején a megye északi része Komárom, a nyugati rérze pedig Veszprém vármegyéhez tartozott.

3 Ezek a területek tehát részt vettek a török ellenes felszabadító háborúkban, mindenkor adóztak és jelentékenyen közreműködtek Palota, Csókakő és Bottyán várak visszavételénél is. Ismeretes, hogy Székesfehérvár 1688. május 19-én szabadult fel. s a város ostrománál részt vett csapatokat a környező falvak élelmezték.'

1 A birtokosok érvelése nem hozott eredményt, és a magas fegyverváltságot, amely a birtok értékének tíz százaléka volt, meg kellett fizetniük. Emiatt, és a katonai beszállásolás nyomasztó terhe miatt rs. a sza zad utolsó évtizedé ben kisebb fajta Habsburg ellenes megmozdulás volt a nemesek és a jobbágyság körében. Az udvar különösen a köznemesség magatartását kifogásolta. A főispán az udvarnak küldött értesítésében a mozgalmat azzal indokolta, hogy ez az „Újszerzeményezési Bizottság" kiküldötteinek és az őket támogató katonaságnak az erőszakoskodásai miatt keletkezett, A lakosság és a beszállásolt katonaság között ugyanis napirenden voltak a súrlódások. A vármegyei hatóságot. — amely a lakosságot nem egyszer védelmezte —, a bizottság részéről többször is támadás érte. A főispán kénytelen volt kijelenteni, hogy az erőszakoskodó udvari hatósági