Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

zője volt, mely városi, kommunális kezelésben lévő, — helyhez és nyersanyaghoz, illetve vízhez kötött — üzemekhez kapcsolódott. E kommunális üzemek munkaerejének egy részét, elsősorban a szakmunkásokat, a céhek adták, de kialakult céhen kívüli üzemág, pl. a salétromfőzés is. A kisegítő munkaerő — szabad bérmunkásként — kizárólag a város plebejus elemei közül került ki. A városi kommunális üzemek nagyrészt helyi szükségletet elégítettek ki. A helyi piac azonban távolról sem volt telítve, a termelés növelhető lett volna. A korszakunk végét jelentő 1780-as évek ehhez jó lehetőséget nyújtottak. HASZONVÉTELEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK* a városi kamarási számadások alapján (ft-ban) « összes bevétel Bormérés Bortized Sermérés Húsmérés őrletés Téglaégetés 1 Kőbánya Salétromfőzés Taxák 1703-8 12105 1665 2542 170 415 1578 1725 1523 i 1202 230 1214 10O 100 1061 3 — 585 1730 19585 1125 603 1290 150 70 375 30 476 1736 13409 2510 — 900 150 155 1040 75 — 1216 1740 23748 3498 1406 700 150 391 957 32 — 579 1745 38154 4201 1753 800 150 289 1748 109 788 2121 1751 25410 2992 1431 700 350 228 1130 8 71 2574 1755 23505 2833 205 960 350 392 1172 90 164 4534 1760 22429 3948 1076 1180 350 390 1825 154 72 3381 1765 32284 4933 1431 1140 350 280 1921 182 50 4560 1770 34428 5370 1502 720 — 273 2787 156 312 4160 1775 42169 5460 1016 780 — 308 3703 255 284 8560 1780 75943 7817 1501 1750 — 333 3141 275 795 1000 * A haszonvételek összege nem adja ki az összes bevételeket, mivel a városnak a haszonvételeken kívül egyéb bevételei is voltak.