Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

ban továbbra is a várost terhelték. E miatt a tanács a jegyzőt és a kamarást küldte Bécsbe. A város ekkor a híd- és útfenntartás céljára megkapta a vámot. A fenntartáshoz Fejér és Veszprém megyéknek is hozzá kellett volna járulniok, ami sok későbbi viszály okozója lett.

213 A városi kapuk őrzése nem kis gondot rótt a városra. Ezt a feladatot rendszerint a helyőrség látta el, azonban volt olyan idő, amikor nem tartózkodott katonaság a városban. A tanács — a kapuőrzés költségének kímélése végett — ragaszkodott a helyőrséghez. 1724ben városa küldöttség utazott Bécsbe, a katonaság kivonulásának megakadályozása céljából. 1727-ben a kivonuló helyőrség parancsnoka kérte a várost, hogy az őrszoba fenntartása miatt forduljon a nádorhoz.

214 A kapukat kezdetben az éjjeliőrök őrizték, pénzt azonban nem szedhettek. 1727-ben a Budai-kapunál lévő két őr 2—2. a Palotaikapunál lévő két őr 1—1 forintot kapott a cédulák szedéséért. 1733ban — a katonaság távoztával — polgári őrséget szervezett a város. A két kapunál hat—hat, a főőrségen két személy őrködött. Ök kiáltották az órákat is. 1735-ben hallunk először a külvárosokból kivezető utakon felállított sorompókról. A „nyugtalan idők miatt" a tanács őrséget állított ezekhez a sorompókhoz.

215 1735-ben a katonai parancsnok javasolta, hogy a város a két kapunál csináltasson kiskapukat, hogy a gyalogosok 9 óra után is kimehessenek rajtuk. 1741-ben a város a sorompóknál felállított négy kapuőrt elbocsátotta, „mivel nincs rájuk szükség". 1754-ben a Budaikapun felül a jégveremnél levő tornyot leromboltatja a tanács.

210 1764-ben úgy rendelkezett a tanács, hogy az őrök a városon áthaladó kocsik után ne Pénzt, hanem cédulát szedjenek. A cédulákkal a kancellárián kellett elszámolniok. A következő évben Fridi János engedélyt kapott, hogy a csikvári kapunál standot állítson fel és mint a piaci árusok (Platzweiber) áruljon. 1767-ben amiatt panaszkodott a város, hogy vámbevételek híján az ún. Mutató-út javítása nehézségbe ütközött. 1768-ban a csikvári-kapunál levő sorompót megszüntették, illetve áthelyezték az Egett-városi új-utca végére építendő kapus-ház mellé. A csikvári kapus-házban csak éjjeli bakter maradt.

217 1774-ben lebontották a Budai-kapunál levő régi házat, mivel új kapusház épült. 1776-ban a helytartótanács amiatt kért felvilágosítást a várostól, amiért az a nemesektől is kövezetvámot szedett. 1783-ban ismét helyőrség nélkül maradván, a városi kapuk őrzésére a városházi őrség hajdúit rendelték ki. Ez alkalomból „német tunikát" (vulgo Kaputh) kaptak.

218 1784-ben vizsgálat folyt a Csikvári kapu őre ellen, aki cédula nélkül, készpénzéit engedte be a vásárosokat a Dömötör-napi vásárra. A kapuvám jobb szedésére minden, tehát a Budai-, Csákberényi-, Zámolyi-, Csikvári- és Palotai-kapuhoz két-három külső tanácstagot küldtek ki. 1785-ben a város az út (kapu) -vám bevételeket évi 1463 ft-ért, hat évre bérbeadta. Az őröket a bérlő fizette, aki az évi öt országos vásár idején nem szedhetett vámot.

213 A források alapján megállapítható, kik voltak korszakunkban a kapuőrök. 1710-ben elsősorban a járvány miatt, a Budai-kapuhoz az