Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

város tervezte egy legény Bécsbe küldését, a salétromfőzés megtanulására.

207 1775-ben megkísérelték a salétromfőzőház bérbeadását, de nem volt jelentkező. A következő évben Brigelius városi orvos vette meg a házat 122 ft-ért. aki minden megfelelő eszközzel és szakértelemmel rendelkezett a salétromfőzéshez. Brigelius a földet saját majorjából hozta, a salétromfőzés után városi adót fizetett. Egy 1780. évi városi jelentés amiatt panaszkodik, hogy a város területén ültetett eperfák — a salétromos és nedves talaj miatt — nem fejlődtek.

208 A „lőporház" 1785-ben szerepel helynévként. Az 1804. évi térképen a salétromfőzőház L-alakú épülete a Rákóczi u. — Palkovics u. kereszteződésében látható.

200 A városban puskaport kereskedők csak engedéllyel hozhattak forgalomba. Ilyen kereskedők voltak 1775-ben Ybl Miklós, Zutrungh György és Libentridt János. 1777-ben a Medárd-napi vásárkor Ybl 20 font puskaport adott el. 1778-ban Kirovics Márton kereskedőnél a katonaság 80 font puskaport talált. A tanács igazolása szerint a puskapor egy budai kereskedő tulajdona, Kirovicsnál csak letétben volt. A helytartótanács 1785-ben a salétromfőzést, salétromnátrium árulását betiltotta.

210 VI. Vám, taxa Székesfehérvár város vámbevételei sohasem voltak jelentősek. Az V^szerzeményi Bizottság ugyan már 1689-ben átengedte a vámbevételeket a városnak, a valóságban azonban a harmincadost, illetve a királyi vámhivatalt illették a vámbevételek. A városi tanács ebben az időben polgárai vámmentességi jogának érvényesítéséért harcolt. A mentességet Fejér megye 1714. évi közgyűlésen ki is hirdették. 1718ban amiatt tiltakozott a város, hogy a kir. vámhivatal hídvámot akart szedni városi polgároktól. 1719-ben a tanács a fertálymesterek és polgárok előtt kihirdette, hogy polgárnak sem cédulát kérni, sem fizetni nem kell a vámhivatalban.

211 A város 1721-ben a kamaránál tett panaszt a helybeli vámos ellen, aki a polgárokat zaklatta: a tanács javasolta a kamarának, hogy bérbe veszi a vámot. A vámhivatal évi bevétele 1000 ft volt, ezt ajánlotta fel a város bérleti díjként. Az 1722. május 9-i tanácsválasztás alkalmával a polgárság követelései között szerepelt a vám városi kezelésbe vétele is. Ugyanaz év nyarán a város évi 1000 ft-ért megkapta a vámbérletet, a híd- és töltésjavítás kötelezettségével együtt, A pesti kamarai inspektor ezt parancsban közölte a fehérvári vámhivatal két tisztviselőjével. A parancsot két fertálymester kézbesítette. A város Khorherr Ferenc Xavért és Neubauer Mihályt vette fel vámosnak, évi 75 ft fizetéssel. A csikvári kapunál Tatai Varga János, a palotai kapunál Borsz János volt a vámszedő. Évente fejenként 15 ft-ot és 4 mérő gabonát kaptak.

212 Az 1723. évi országgyűlés — a kanizsaival és komáromival együtt -— megszüntette a fehérvári vámhivatalt is. Ezzel a város vámbérleti szerződése semmissé vált. A híd-, őrház- és világítási költségek azon-