Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

nagy hideg miatt a malomárok befagyott, a legnagyobb éhínség fenyegeti a várost" — írta a tanács Bécsbe.

177 1741-től kezdve egymást érték a város panaszlevelei a Hochburguradalom malmainak rossz gátjai miatt. Ez évben a város kérésére megyei esküdt és főszolgabíró figyelmeztette az uradalmat-a gát javítására. A város a pozsonyi kamaránál és helytartótanácsnál is panaszt tett. 1743-ban a tanács saját malomgátja javításához kért az uradalom melletti hegyből földet. 1745-ben a csurgói uradalmi molnár elvezette a vizet a városi malom elől. 1746-ban a zámolyi malomnál összegyűlt hó ellen tiltakozott a város. A hó ui. feltartotta a malompatak vizét. Ugyanez évben a bodajki malom építésekor a fehérvári malomárok vízét vezette el az uradalom, 1753-ban ismét az uradalmi malmok gátjainak felületes karbantartása miatt emelt szót a város.

178 V. Téglaégetés, kőbányászat, salétromfőzés A városi téglaégetőt a szükséglet hozta létre. A török alóli felszabadulást követően, amikor Kránzer kamarai provizor kaszárnyát akart építeni, sem kő, sem mész, sem tégla nem volt a városban. A következő évben az Űjszerzeményi Bizottság engedélyezte egy háromkéményű téglaégető kemence építését. Az építési költséget a harmincados előlegezte.

179 1692-ben a város a harmincadosnak 90 ft-tal volt adósa, ebből 40 ft-ot 6700 db téglával törlesztett.

180 Az első téglaégető mester Richter Péter volt, 10 ft és négy mérő rozs fizetéssel. 1694-ben Grassmann Ferenc 1000 téglánként 2 ft-ot és két köböl búzát kapott. A tanács előírta, hogy egész téglákat kell égetnie, nem feleket vagy törötteket. 1702-ben Messner Jakab téglaégető mester nevét olvashatjuk a jegyzőkönyvben.

181 1737-ben a város Hoffmann Györgyöt vette fel a téglaégetőhöz. Az égetéshez szükséges fát ingyen kapta. 1740-ben Hoffmann 60 ft kártérítést kapott, mivel a járvány alatt a téglaégetőben kórház volt, minek következtében 60 000 tégla használhatatlanná vált. 1745-ben rövid időre az elhalt mester bátyja, Rob Károly, majd utána Kroger Frigyes kapta meg az égetőt. 1748-ban özvegye vette át, Schultz Ferenc téglaégető legémryel.

182 1753-ban új funkcióval, a téglabírói hivatallal találkozunk. Akkor Horváth Ádám volt a téglabíró. 1760-ban Schmidt János téglaégető mestertől elvette a tanács polgáirlevelét és polgárjogát, mivel feleségével „nem keresztényi módon bánt". 1762-től Schmidt özvegye vezette az égetőt, 1770-ben kapott polgárjogot Jeske Antal sziléziai származású téglaégető, aki 1000 tégláért 1 ft 80 d-t szedett. 1775-ben a tanács — a lakosság panaszára — figyelmeztette, hogy jobb téglát égessen, mert különben büntetést fizet. Ugyanez évben jobb életvitelre intette őt a városi elöljáróság. 1778-ban vették fel Greger Pétert, aki 1000 tégláért 1 ft 70 d-t szedett.

183 A téglaégetéshez szükséges fát a város szerezte be. 1721-ben Sziártó Halász Miklós fertály mester porciójából 6 ft 25 d-t elengedtek, mivel a téglaégető részére fát vásárolt. 1740-ben a téglaégető fahiányban szenvedett. A város a bodajki erdőben vett fát, melyet a