Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

1714-ben a város a molnárnak, mivel az a malomban kárt okozott, 20 Ft hátralékos bért nem fizetett ki. 1717-ben Überman András, őt követően Platter Jakab a molnár. A tanács határozata szerint nem tarthattak a malomnál állatokat, elsősorban szárnyast. 1727-ben a második molnár — Platteren kívül — Radovics János volt. 1730-ban Platter kérésére fiát, aki addig Csákvárott volt molnármester, bevették az alsóvárosi malomba. Előző helyéről bizonyítványt hozott. 1734- től Ecker Kristóf és Platter Mihály volt a két molnár. Ecker 1735- ben meghalt, özvegye egy évig még maradhatott a felsővárosi mMomban. Helyére Schindelauer Ferencet vették fel.

1517 1739-ben büntetés terhe mellett megtiltotta a tanács, hogy a molnárok idegen legényeket, alkalmazzanak. 1740-ben a két molnár, Platter Mihály és Schindelauer Ferenc, esküt tettek. Ugyanekkor a középső malomba Beisslöcher Józsefet vette fel a tanács segédnek. 1743-tól Klötzl József a felsővárosi, 1745-től Rüst János György a középső malomban molnármester.

158 1746-ban a csurgói céh tagja. Molnár Ferenc dolgozott Fehérvárott. Az évben a felsővárosi molnármester megtagadta, két inas felszabadítását. A tanács ekkor a csurgói céhmesterhez fordult. Hívta a városba a két inas felszabadítására. Schindelauer Ferenc erre lemondott a felsővárosi (Császár-. Kaisermühle) malomban való alkalmazásáról. 1747-ben Klötzl József, Fogl György és Rüst János molnárok céhkiváltságot kértek az uralkodótól. 1748-ban Süverlechner József tiroli születésű molnárlegény elvette Beisslöcher molnár özvegyét és letelepedett a városban. 1749-ben Vincze János molnár hosszabb időre elhagyta a malmot, ezáltal a városnak kárt okozott. A tanács levelet írt Vinczének Nagyszöllősre, felszólítva visszatérésre.

159 1750-ben a Császármalomba Rosovics Jánost vette fel a tanács. J 754-ben bekövetkezett halála után özvegye maradt a malomban. Ugyanez évben 200 Ft büntetésre és polgárlevele elvesztésére ítélte a tanács Klötzl József molnárt, aki esküjét megszegve a város, a vám és a felek gabonájából lopott, A szószóló és több becsületes polgár közbenjárására megbocsátottak neki. Ez évben jött a városba Fürbass József csóri molnár. 1755-ben Klötzl József, aki akkor már 12 éve volt városi molnár, el szándékozott hagyni a várost. A város ez alkalomból bizonyítványt adott neki, melyben mindenkinek ajánlotta. Klötzl végül is a városban maradt, a középső malmot kapta meg.

160 1758-ban megtiltotta a tanács a molnároknak, hogy épületekhez való fafaragásokat készítsenek. 1762-ben kapott polgárjogot Müller Sebestyén molnármester. A következő évben ismét találkozunk Klötzl József molnármester nevével, aki harmadrészért őrölt a városi malomban. 1776-ban halt meg, helyére Penisch János morvaországi születésű molnár került, aki az özvegy molnárnét feleségül vette. 1779ben a serfőzőházi malomból — adópanaszok miatt — elment Geitner János. Helyére Lides Antal jött. A felső malomba ekkor Beisslöcher Péter helybeli születésű zsellér került. 1784-ben a három malom Geitner Sebestyén, Penisch János és Lides Antal molnárok kezelésében állott.

181