Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)
Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között
költségvetést a magyar kamara hagyta jóvá. Ugyanez évben a serfőzőháznál lévő, alsóvárosi malom töltését renoválták, mivel a víz a polgárok rétjeit elöntötte. 147 Egy 1797-ből való, az Országos Levéltárban őrzött 148 térkép az alábbi malmokat tünteti fel: a) polgári malom (Bürgermühl), a Gaja mellett, Keresztes felé, két kerékkel, b) kállómalom (Walkmühle), a Palotai-út 'és Gaja-patak kereszteződésében, négy kerékkel, c) serfőzőház-malom (Brauhausmühle), a Serfőző-uteában, öt kerékkel. A malom, mint utcanév (Mühl-Gasse) 1714-ben jelenik meg először a Budai-külvárosban. 1722-ben Stubics János fertálymester a Malom- és Győri utcában működött. 1728-ban a tanács úgy határozott, hogy a Budai-külvárosi Zámolyi- 'és Malom-utcát fel kell tölteni. Ezekben az utcákban, 12 ft büntetés terhe mellett, mindenki köteles volt a háza mögött árkot ásni. 1742-ben Nagy János Malom-utcai házát Szálai Ferenc vette meg. 1750-ben „Piatea molltorum"-ot említ a forrás. Ezt követően két alkalommal, 1757 és 1779-ben, találkozunk a jegyzőkönyvben a Malom-utcával. Bencsics János, illetve Mi/cos István házával kapcsolatban. 1785-ben a Sár-ucza mellett a ,,Kollo" (Kalló) utcanév fordul elő. 149 A malmok felügyeletét a tanács malombiztos (-bíró, -felügyelő, Mühlherr) útján gyakorolta. Az első malombiztos 1691-ben Parragh András volt, 1696-ban a tanács — tíz köböl búza fizetéssel —• Hech Gáspárt nevezte ki biztossá. A biztos a malomvámként szedett tiszta búza köblét 1 ft 25 d-ért. a kevert búzáét 1 ft-ért adta el, 1697. júniusára ez 1 ft 50, illetve 1 ft 25 d-ra emelkedett. 150 1724-ig Khorherr adószámvevő látta el a felügyeletet. Tisztét ekkor, a polgárság követelésére, le kellett tennie. 1732-ben tanácsi bizottság vette fel a két malom leltárát. 1743-ban egy külső tanácstag volt a biztos. 1749-ben a pék és molnárcéh biztosa Redel Ferenc aljegvző lett. 1 ' 51 1753-ban Nádallay Sándort és Perzel Józsefet választotta a tanács malombíróvá. Feladatuk volt a molnárokat rendben tartani, a vámot a rovások alapján kimérni. A kimért gabonáról a kamarásnak adtak számot. Fáradozásukért évi hat-hat mérő tiszta búzát kaptak. 1774ben a malomfelügyelő 35 ft fizetést kapott. A tanács 1793. évi jelentése szerint a malomügyet régi idők óta a választott község kebeléből való mal'Oimbíró ellenőrizte. A malombíró akkor is felügyelt a malmokra, ha azok éppen bérbe voltak adva. 15S A malmok fenntartási költségei igen gyakran jelentkeztek a városi számadások rovatai között. 1727-ben „a sok vízfolyás miatt' a malomgátat javíttatni kellett, 1733-ban a város a malomtöltésre Hell ácsmesterrel sorompót csináltatott, ahol minden megrakott kocsi után egy garast, üres után két dénárt szedett. 1738-ban a malomban szükségessé vált kovácsmunkákat Kaltenloker kovácsmester végezte. 1744ben úgy határozott a tanács, hogy a bőrösök, szíjártók és horvát cipészek ne a malompatakban mossák a bőröket, mert ezzel a városiak ivóvízét piszkítják. 153
