Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

Budát 1686. június 15-én a felszabadító csapatok teljesen körülzárták. A csapatmozdulatok kezdetben megzavarták Abdurrahmant, a budai török parancsnokot, aki abban a hitben, hogy a császári csapatok Fehérvár ellen indulnak. 1000 szpáhit küldött Székesfehérvár megsegítéséire.

5 Lotharingiai Károly már az ostrom első napjaiban intézkedett, hogy a székesfehérvári török helyőrséget lekösse. Gr. Pálffy János Károly altábornagy vezetése mellett az ostromnál nélkülözhető lovasságot Fejér megyébe, a Sáirvíz mellékére küldte, hogy Székesfehérvár és a török palánkok őrsége az ostromlókat ne támadhassa hátba. Mikor pedig az ostromló sereg fővezére tudomást szerzett arról, hogy a török nagyvezér felmentő csapatokat gyűjt, a Sárvíz mellékén felderítő szolgálatot végző lovasságot gr. Caprara kötelékével erősítette meg. Caprara az 1686. július 27-i budai vár elleni roham után a fehérvári vezérbasát felszólította.^ megadásra, de arra választ nem kapott.

6 Buda 1686. szeptember 2-án felszabadult. A felmentésre érkezett török nagyvezér kudarcai után 1500 embert küldött Székesfehérvár megerősítésére. Maga rövid ideig Székesfehérváron időzött s miután a város körüli mezőkön több ezer tüzet rakatott, hogy ottlétét színlelje, sietve Eszéknek vette az útját. Lotharingiai Károly Dunapentelénél értesült a nagyvezér megfutamodásáról. Székesfehérvár ostromára ez alkalommal nem került sor. Közeledett a rossz idő, a katonaság szűkében volt az élelemnek. Ezért és főként az, elszállásolási nehézségek miatt a segítő csapatokat hazaküldte téli szállásra. Badeni Lajost pedig 12 ezred katonasággal Pécs felé irányította.

7 Budát a helyőrség a fehérvári törökök miatt éberen őrizte. Beck várparancsnok gr. Ricciardi ezredest 15 lovassal felderítés végett 1686. december elején Fehérvár környékére küldte ki. Ugyanakkor Székesfehérvárról több kereszténnyel együtt Budára érkezett egy bosnyák pap, aki Buda visszafoglalása előtt pesti parochus volt. A boszniai szerzetes azt újságolta, hogy a fehérvári basa budai vezérnek nevezi magát, és a várost, főként a budai kaput nagyban erősíti.

8 A tél és 1687 első hónapjai Székesfehérvár sorsa szempontjából nagyobb események nélkül múltak el. A bécsi haditanács 1687. május 22-én a magyar kancelláriával közölte Lipót rendeletét, hoigy Székesfehérvárt a győri főparancsnokság csapatai vegyék blokád alá és a töröknek semmiféle terményt és élelmiszert ne engedjenek bevinni.

!l Egyúttal a haditanács arra kérte a kancelláriát, hogy a győri í vár védelmének biztosítása végett Győr, Komárom és Veszprém me• gye lakosaiból megfelelő egyéneket őrszolgálatra toboroztasson.

10 Eszterházi János vicegenerális a győri helyőrség egy részét 1687. július. 22-én Kádártára szállította, ahonnan Székesfehérvár alá portyáz ókat küldött, hagy a vár közelében lévő gabonavetéseket gyújtsák fel. Július végén Zichy István vicegenerális is megérkezett komáromi, zsámbéki, esztergomi és tatai csapataival Székesfehérvár környékére, ahol olyan helyen foglalt állást, hogy a távolabb eső