Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

1730. április 3-án a megye úgy határozott, hogy pünkösdig a húsárak változatlanok maradnak. 1745-ből való az a tanácsi határozat, mely szerint „ha mészároslegények a jövőben igaztalan húsmérésben találtatnak, a tanács teljes satisfactiot fog biztosítani a károsultnak". 1750-ben a helybeli mészárosok nem voltak hajlandók húsvétra az árszabás szerint mérni a húst, A tanács ezért az évben a húsvágást kívülállóknak is megengedte.

129 1754-ben egy mészáros legény 4 ft büntetést fizetett, mert a veséket az árszabásnál drágábban adta. 1762-ben a tanács megengedte Herczegh Istvánnak, hogy a szegényebbek ellátása érdekében az előírtnál olcsóbban mérjen húst. 1764-ben a mészárosok kötelezték magukat, hogy a kaszárnya mellett lévő székben garasos húst adnak. 1775-ben felvették palotavárost mészárosnak Mahacsek Ferencet. Ö elvállalta, hegy a húst fél dénárral olcsóbban méri, mint a belvárosi székek. Ugyanez évben elmozdította a tanács a belvárosi székből Sreder Mészáros Józsefet, aki nem volt hajlandó fél dénárral olcsóbban mérni a húst. Helyére Eösz György került.

130 A vizsgált korszakban a húsárszabás a következőképpen alakult:

131 hús 1694 1703 1716 1724 1729 1 730 1741 1745 17K4 font d d d d d d d d kr borjú , 6 6 7 7 8 disznó —. 4 — 4 6 5 7 6 4 ökör 8 — 6 2

/

3 —. marha juh bárány 6 3 5 V

2 4 V2 5 4 1/ 6 5 V

2 6 marha juh bárány Ö 7 5 . első negyed —, — — — 15 7 kr 11 15 10 hátsó negyed _ — — — 20 10 15 20 12 1745-ben a máj fontja 2 V

2 d, a borjúfejé 11 V2 d, a borjúlábé 5 d, az ökörlábé 7 kr volt. A város kezdetben a levágott állatok darabszáma után fogyasztási forgalmi adót (accisa) szedett. 1693-ból származik a tanácsnak az a döntése, mely szerint az „accisa carnis"-t nem lehet bérbeadni. A mészárosok 1701. márciusában kérték az accisa elengedését. Kérésük valószínűleg meghallgatásra talált, mert ezt követően nincs említés róla.

132 A városi mészárszék bevételei elsősorban bérleti díjakból tevődtek össze. 1725-ben a négy szék bérleti díja 100 ft volt. 1729-ben a tanács — a királyi biztos vizsgálatát követően —• 100-ról 200 ft-ra emelte a hússzékek bérét. A 200 ft azonban túl magas bérleti díjnak bizonyult, még ugyanez évben 150 ft-ra mérsékelték. Ez a díj egészen az 1740-es évek végéig megmaradt. Az összegeket a bérlők együttesen fizették be a városi kamarásnak. 1751-ben a hússzék díja 350 ft volt. Ennyiért kapta meg az egyik palotavárosi hússzéket Pap Szűcs Ferenc. 1751ben a város egy hússzéket eladott, ennek kapcsán 1250 ft bevételt számolt el. 1764-ben az egyik hússzékért 50 ft bérleti díjat fizették,

133