Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

1. kép: A serfőzőház Székesfehérvárott („P"-vel jelölve) lóval stb. A tanácsos sört is mérhetett, de idegen sört nem hozhatott be a városba. Az igen magas, évi 2000 ft bérleti díj a serfőzőházi bevételek nagyságára is utal.

82 Az első nevezetesebb serfőzőmester, majd bérlő Engel György János volt. A tanács 1722-ben alkalmazta, 12 ft készpénz, négy vödör szesz és a serfőzésnél vödrönként szedhető 5 d fizetéssel. Két disznót is tarthatott. A főzőházi szolga (Unterknecht) és a napszámos (Tagwercker) fizetését a város — mint eddig is — külön adta.

83 Egy 1724. évi határozat arról beszél, hogy a mesternek évente 100 ft haszna van, melyből a város nem részesül. A tanács megtiltotta néki az állattartást, a saját szobájában elhasznált gyertyát megfizettette vele, a vödrönként szedhető díjat felére csökkentette. A sörtaxa ekkor két vödör után 3 ft 20 d volt, ebből 10 d a serfőzőe (Paigeld), a többi a városé volt. 1728-ban, mivel kevés sör fogyott, úgy rendelkezett a tanács, hogy a mester szolgájával együtt kapott 16 ft fizetést. A főzés után maradó hulladékot évi 70 ft-ért kapta meg.

81 1729. augusztus 30-án a tanács maga elé hivatta Engel György Jánost. Közölte vele, hogy a főzőházat bérbe akarja adni. Engel némi gondolkodási idő után úgy döntött, hogy bérbeveszi. A tanács szep-