Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)
Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740
szélyt jelentett közegészségügyi szempontból. Fekvését tekintve fontos kereskedelmi útvonalak csomópontját képezte, ezért ezekben az ügyekben a helytartótanács több alkalommal is megkereste a törvényhatóságot. A felszólítások nem kívánták új utak kialakítását, csupán a régiek karbantartását, gondozását. Ez ügyben újra és újra leírt a kormányhatóság Székesfehérvár város tanácsának, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a város nem tett eleget felsőbbsége. rendeletének. 77 Emögött anyagi okok szerepeltek, de az is előfordult, hogy a feladattal szemben tanúsított ellenérzés okozta a késlekedést. A központi kormányzat egységesítő törekvése a gyakorlatban nem egykönnyen valósult meg. A merkantilista gazdaságpolitika szabályai szerint meg kellett akadályozni, hogy az országból nemesfémek kikerüljenek. III. Károly megtiltotta, hogy aranyat, ezüstöt, ékszert kivigyenek a birodalomból. Ezzel egyidejűleg elrendelte az országban fellelhető idegen pénzfajok devalválás útján történő kivonását a forgalomból. Székesfehérvár számos leiratot kapott ez ügyben, valamint a pénzhamisítók szigorú megbüntetésére. 78 Az árszabályozás tulajdonképpen a megyék feladata volt, Székesfehérvár is mindenkor Fejér megye 1 i mi t a t i o-jához igazodott. A helytartótanács ez ügyben történő levelezése a várost bizonyos áruk árának csökkentéséről vagy emeléséről értesítette, tehát a megye által megszabott árakat módosította. A hatóság nyilvánvaló célja az volt. hogy országos viszonylatban hasonló árakat alakítson ki. 79 A városi hatóság számtalan statútumot adott ki a borhamisítók ellen. Ebben támaszkodhatott a központi hatóság rendeleteire is, de mindez kevésnek bizonyult. A nyereségvágy erősebb volt a hatóságok tilalmainál és a félelemnél. Aközegészségügy ellenőrzése, járványok megelőzése, és ha már kitört, korlátozása, patikák ellenőrzése a városi tanács feladatköréhez tartozott. A helytartótanács működésével ezek az ügyek is központi irányítást nyertek. A század elején dühöngő járványok később is megismétlődtek Magyarországon, de irányított intézkedésekkel sikerült egy-egy nagyobb területet megóvni a járványtól. Mivel Székesfehérvár átmenő forgalom csomópontjában feküdt, nagyobb járványok nem kerülték el a lakosságot. A XVIII. században az első nagy járvány 1710-ben érte a várost. A pestis első jelei 1709-ben mutatkoztak. Leküzdésére a város a megyével közös intézkedéseket foganatosított. Felülvigyázókat állított a kapuba, hogy csak olyan személyek közlekedhessenek szabadon, akik nem fertőzött területekről jöttek. 80 A jegyzőkönyv szerint a pestis 258 áldozatot szedett. Még 1711 januárjában is történt haláleset, de megbetegedések már csak szórványosan fordultak elő. Február 20-án a kórház, majd március végén a veszteglő ház is kiürült. 81 Székesfehérvár nagy, országos járványokon kívül is gyakran esett kisebb járványoknak áldozatul, s a környező mocsarakra kell gondolnunk, ha keressük e jelenség okát. A helytartótanács erre is gondolt, s gyakran figyelmeztette a várost a lápok tisztítására,