Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Farkas Gábor: Fejér megyei kézműves árszabás 1746-ból

Közép fára: 1 Kisebb fára: — 75 Egy pár öreg bőr kapcza: — 40 Egy pár közép bőr kapcza: — 35 Még annál is kisebb: — 30 Egy pár leg jobb bocskort, hátábul valót: — 25 Alább valót, hasábul vagy nyakábul valót: — 20 Még annál vékonyabbat: — 15 Egy pár bakancs vagy deli csizma, akár saru formára légyen: — 50 öreg szárú, halásznak való saru: 2 — Leg nagyobb: 2 25 Egy pár öreg fejelés saru: — 75 Utána valónak, vagyis közép szerűnek: — 60 Annál kisebbnek: — 45 Öreg sarunak talpalásáért, egészen végig: — 40 Fél talpra: — 20 Leg kisebbnek: — 15 Kos bőrnek való. csizmadiának való fehérbélles: — 50 Juh bőrből hasonló bélles: — 35 Alább való kisebb béllés: — 25 Bőr harisnyának a párja, java: — 85 Alább valónak párja: — 70 Szappanyosok Egy font gyertya fagygyu árához képes minden font fagygyura nyereségül d. 5 engedtetik, és így mind hogy a fagygyunak ára 12 d., tartozna adni egy font gyertyát: — 17 Egy font szappanra pedig 3 d. nyereséget engedvén, mostani árához a fagygyunak lészen egy font szappan: — 15 Pékek vagy sütő mesterek Tiszta lisztből sült sömle akár hosszún akár gömbölüen légyen el készítve és 9 lat lévén benne, a fának föllebb árához való nézve adattassék: — 1 Hasonló lisztbül sült pék kenyeret 1 font és 26 latbul álló nehézségűt: — 5 Kétszer búzabul, következőképpen barnább lisztbül való kenyeret, a kinek két fontot és hat latot kölletik nyomni: — 5 Az mostani búza árához képest hat latbul álló és fehér lisztbül sült sós pereczet: — 1 Ötvösök Leg subtilisabb filigrán munkának az midőn az gazda ád ezüstöt hozzája lat: — 60 Annál vastagabb filigrán munkával latja: — 50