Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története, 1711 – 1740

Nagy hatalmának ellensúlyozására a tanács olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek által mint testület, felette állt a bírónak: helytelen bírói eljárás esetén rendreutasíthatta elnökét, adott esetben megbírságolhatta.

7 A tanács tudta nélkül a bíró önállóan nem utalványozhatott kifizetéseket.

8 A__bíró hivatalából származó jövedelme korábban vásári helypénzék és egyéb illetékek bizonyos, hányadából adódott. AJXVII. századtól illetté a bírót évi rendes fizetés, amely koronként és városonként változó volt. Székesfehérváron^ .XVIII. század első. harmadában évi 500 Ft volt ez a fizetés, és ehhez járult még a városi bevételekből a bírót illető részesedés. A város ügyeit intéző tanács (magistratus, Rath) tagjainak választásánál ugyanolyan szempontok merültek fel, mint a bíró megválasztásánál. A tanács tagjainak (iurati cives, senatores, Rathsherren) száma a városi önkormányzat fennállása óta 12 vagy 24 volt. Legelterjedtebb volt a 12 tagú testület választása, amely szokás a legrégibb időkre ment vissza.

9 Székesfehérváron a XVIII. szazadban 12 tagú elöljáróságot, 6 magyar és 6 német tanácsost választottak, hogy fele-fele-arányban képviseljék a magyar és a német lakosságot. Ezt az arányszámot ííem tartották mindig szem előtt, általában több német név szerepel a jegyzőkönyvekben, mint magyar. A vizsgált korszak bírái között is csupán egy alkalommal szerepel hosszabb időn át magyar bíró.

10 Azt azonban nem állíthatjuk, hogy a magyar polgárok kiszorultak a város vezetéséből, mert ha nem is szerepelt mindig pontosan 6 magyar senator a tanácsban, magyar nevek mindig előfordultak,

11 és hosszú éveken át magyar polgár töltötte be a helyettes bíró (viceiudex, s ubs t i t u i r t e r Stadt ri chter) tisztségét.

12 • A tanácsnokok, hasonlóan a bíróhoz, a középkor folyamán különböző illetékek bizonyos hányadából részesültek, eleinte ez képezte a hivataluk után járó jövedelmüket. A XVII. század végétől évi fizetés illette a senatorokat is. Ez az összeg Székesfehérváron 300—350 forintot tett ki.

18 A tanács hatásköre a városi élet egészét átfogta. Az elöljáróság a polgároktól nyert felhatalmazás alapján gyakorolta mindazon jogokat, amelyek a várost mint testületet megillették az 1703-as privilégium szerint. A tanács gyakorolta a földesúri jogokat,

14 gondoskodott a királyi jövedelmek, illetve haszonvételek köz javára történő felhasználásáról — úgy mint: legeltetés, favágatás, vadászat, halászat, malmok, kocsmák, fürdők fenntartásáról és működtetéséről, sör és pálinkafőzés, bormérés, mész, tégla és cserépégetés jövedelmének kezeléséről. Irányította és felügyelte a rendészeti feladatokat, gondoskodott a piacok és közhelyek rendbentartásáról, törvényes mértékek megtartásáról. Felügyelte a közegészségügyet, jogában állt sebészék, orvosok, bábák alkalmazása, gyógyszertárak ellenőrzése, továbbá vízvezetékek, csatornák fenntartása és karbantartása. A tanácsi joghatóság részét képezték az iparügyek, gyámügyek, szegényügy, ingatlanok kezelésének és átruházásának ügyei. A tanács vetette ki az adókat, gondoskodott egyúttal az adók időben történő behajtásáról. Minden olyan tevékenységet, amelyet tudta és beleegyezése nélkül