Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magán levéltárában, 1193 – 1542

Angyali Üdvözlet oltár — 316—319. Szent Imre kápolna — 16, 177, 182, 185, 203. Szent Katalin kápolna — 158, 211. Lajos király kápolna — ld. Szent Katalin kápolna. Szent László kápolna — 143, 144, 258, 259. Szent Mihály arkangyal oltár — 163. Szent Antal kórház — 38. Falakon kívül: Szent György templom — 48. Szent István plébánia — 99, 171, 282. Szent Mihály templom — 48. Szent Miklós társaskáptalan — 6, 11, 12, 39, 40, 43, 44, 75, 106, 143, 144, 345, 346, 347, 348—351. Timárpuszta — Szűz Mária templom — 149, 166, 167, 207, 208, 209. Veszprémi székeskáptalan — Szent György kápolna — 58. Rövidítések: Dl.: = A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai levéltára. Szkk.: = a székesfehérvári keresztes konvent 1526. utáni iratai. Jegyzetek 1 Balanyi György: A szerzetesség története. Bp, 1923, 193—197. Thierry Heribcrt: A jeruzsálemi Szent János (máltai) lovagrend. Bp, 1936. 2 Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. Bp, 1925—1928, I—II. Adatai — ámbár csak kiadott anyagra támaszkodik — jók. Thierry Heribert: A jeruzsálemi Szent János (máltai) lovagrend magyar bibliográfiája. Bp, 1941,. valamint Karl-Georg von Boroviczény: Kommentierte Bibliographie der Kreuzherren- und Hospitalorden, sowie derén Krankenhaus- und Bádergründungen in Ungarn in der Zeit der Árpádén. (X. bis XIII. Jahrhundert.) 3 Reg.: 1. 1 Reiszig, im., I. 94. 5 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Bp, 1899.

2 I. 519, 576. jegyzet. Ettől függetlenül következetesen ispotályosoknak nevezi a lovagokat. 6 Reiszig, im. I. 230. Bakács István: Az Országos Levéltár III. Osztályának 1869. évi gyarapodásáról. Levéltári Szemle 1970./2. 440. 7 Egyetemi Könyvtár (Budapest) Kézirattár Ab. 71. Diplomatarium crucigerorum de Alba I—III. 8 Reg.: 115. és 205. <J Fejér megyéhez tartozott ekkor Solt szék is. 10 A helyneveknél a ma használatos formáját adom meg a település nevéül; az azonosíthatatlan helyneveket *-gal jelölöm. A helynevek azonosítása Csánki Dezső: Miagyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp, 1897, III. köt, 295—396. és Mikos J.: A fehérvári keresztesek 1193. évi oklevele, mint magyar nyelvemlék. Magyar Nyelv, 1935. alapján történt. n Szabad és Falubattyán. 12 Valószínűleg azonos a mai Sárkeresztessel. 13 Felcsut és Alcsut.