Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után

közegek és az őket kísérő katonaság léte a vármegyében veszélyben forog.

5 A bécsi udvar ezért követett el mindent, hogy Fejér vármegyében is azok jussanak birtokhoz, akik a Habsburg ház hűséges támaszai voltak és főképpen a törökellenes felszabadító háborúkban tevékeny szerepet vállaltak. így kapták vissza vagy jutottak Fejér megyében népes falvakhoz, nagy kiterjedésű pusztákhoz osztrák és magyar főurak, továbbá köznemesek és a katolikus egyház. A birtokmegoszlás végleges képe a XVII. század utolsó évtizedében már kialakult. Egy 1702. október 19-én a ius armorummal kapcsolatosan keletkezett vármegyei összeírásból az is kiderül, hogy a felszabadító háború főszereplőit nagy kiterjedésű birtokokkal jutalmazta a bécsi udvar." Gróf Bottyáni Ádám — aki Bécs ostromától kezdve jelentős szerepet játszott a felszabadító háború irányításában, és Székesfehérvár visszavételénél is jelen volt — a vármegye egyik birtokosa. A Battyány család egyébként 1396 óta Polgárai és Bottyán birtokosa. Uradalmai most két birtoktestre oszlottak:JBicske, Nagy-Mány falvak és a határukban lévő Kis-Mány, Eörs, Mór, Németegyháza puszták alkották az egyik uradalmát, amelyet még 1640-ben a Poppel családtól szereztek meg. Bicskén ekkor 22 egésztelek, 21 féltelek és 17 zsellér; míg Nagy-Mány helységben 25 féltelek volt. A másik uradalma Polgárai, Bottyán és Csikvár falvakat foglalta magába, Somjo, Csabja pusztákkal együtt. Polgáraiban 16 féltelek, 26 negyedtelek és 5 zsellér; Bottyánban 7 féltelek. 7 negyedtelek és 8 zsellér volt. Csikváron 14 ház állott, amelyben nemesek és más katonarenden élő népek laktak. Ezeknek azonban Csikváron sem szántóföldjük, sem rétjük nem volt. és csak a szomszédos falvak határaiban, de főképpen Bottyánban volt szántóterületük. Galántai gróf Esterházy Ferenc — a vármegye főispánja — Sárosa, Jakabszállása, Kis-puszta, Szerecseny harmadrészének és Szent Mihály-Szigettye puszták tulajdonosa. Gróf Esterházy Antal még a török hódoltság idején Csákvár és Almás(Magyar) falvakban alapozta meg uradalmát, amelyhez még Fcrna, Boglár és Kozma puszták tartoztak- Csákváron 15 féltelek, 11 negyedtelek és 5 zsellér, Almáson pedig 5 egésztelek. 6 féltelek és 8 negyedtelek volt. Ebben a helységben még néhány elhagyott telek is létezett, amelyet azonban senki sem művelt. A török uralom alatt, 1650-ben Zichy István vétel és királyi donáció útján megkapta a palotai uradalmat és az ehhez tartozó Fejéimegyei községeket is. A falvak legnagyobb része a török hódoltsági részbe esett. Zichy István ugyancsak a felszabadító háború részvevője: főleg Csókakő, Palota, Székesfehérvár és Kanizsa vívásánál volt jelen. Uradalmát Inota, Seregélyes, Szent-Mihály és Tác lakott falvakban, valamint Föveny, Újfalu, Esszeny, Mellár, Mecsér, Esztemer. Gyón, Kuti, Réti és Saágh pusztákban alakította ki. Inotán az 1696-os összeírás alkalmával 8 féltelek, 7 negyedtelek, Seregélyesen 3 egésztelek, 9 féltelek, 14 negyedtelek és 1 zsellér, Szentmihályban 6 egésztelek. 14 féltelek, 2 zsellér, Tácon pedig 7 féltelek és