Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Közlemények - Somkuti Éva: Székesfehérvár harmadik városkapujának történetéhez

hogy az egyre szervezettebbé váló városi közigazgatás keresztül vitte akaratát, s a cigányokat innen a Palota-város déli csücskéből még kijebb telepítették le. (V. ö. a cigányok mai lakóhelyét a vízművek és a katonai temető közelében!) Jenéi Károly közlése szerint a harmadik városkaput, amely Csikvár felől vezetett a Rácvárosba, már a török időkben is Csikvári kapunak nevezték. Bizonyíték erre Eszterházy János vicegenerálisnak 1688. április 29-én a Székesfehérvárt blokád alatt tartó táborból Batthyány Ádámhoz intézett levele (Országos Levéltár, Batthyány család levéltára, Missiles 12076. sz.), melyben Batthyányt arra kérte, hogy csapataival a ,,csikvári kapunál" helyezkedjen el. Egy 1700. október 12-i adat ugyanezen a néven említi. Az 1698ban elkezdett telekkönyv második kötetében (Székesfehérvár, Városi Levéltár), sok üresen hagyott lap után a tintaceruzás számozás szerinti 218. lap első oldalán található egy Maria Anna Weiglinnek adományozott káposztáskertről szóló bejegyzés. A kert elhelyezkedését és nagyságát a telekkönyvi formula szokásos megfogalmazásában olvashatjuk, s a kevés adat ellenére is az itt említett Csikvári kaput a Cigány kapunak nevezett objektummal azonosíthatjuk. A telekkönyvi bejegyzés teljes szövege a következő: „Maria Anna Weiglin hat Nuz und gwöhr auff uber Érben empfangen umb Ein Krauthgartten vor dem so genandten Csikvárer Thor, in der braithe 22 Claffter die Lange aber von der Strassen bis an den Margt, welcher mit dem obern Theil an des Johann Fridrich Retels, mit dem Unterm aber an (Titl.) Herrn Comendantens Gral. Wachtmaisters graffen Jörgers alhir gartten an stosset, vor solchen mann dem Kayl. Grundt buch Jáhrl. zu St. Michaely zu Einen Grunddienst dreyssig Kr. und nicht mehr zu entrichten hat, mit welchem gartten sye Ihren nuzen und fromben suchen kan, wie sie gelust und Grundtbuchs recht ist. Actum Stullweissenburg den 12 8 ber ao 1700." A káposztáskert felső szomszédjaként megjelölt Johann Friedrich Retel a harmincadhivatal ellenőreként (Contralor, Grundtbuch gegenhandler) működött Székesfehérváron, övé volt a Regestrum Generálé Civitatis Albae Regalis Anno 1688. Die 29. Octobr. szerint a 90. számmal jelölt ház. A Csikvári kapu elnevezés a névadás egyik szokásos módjára vall: a kapu azon helység nevét kapta meg rendszerint, amely felé vezető úton elhelyezkedett. Hasonló példának említhetjük a Budai és a Palotai kaput, vagy a budai vár Bécsi kapuját. A cigányok csak a Csikvári kaput használhatták. Elképzelhető, hogy városunk déli kapuja egy, a sajátos használatra mutató ragadványnevet is kapott. A városi kancelláriai nyelv írásos dokumentumai néha így őrzik meg az egykori élő, beszélt nyelv egy-egy jellegzetes szavát vagy szókapcsolatát.