Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

mint földesurak nem engednek többé a két faluba új prédikátort hozni.

111 Az 1764. jan. 3-án megejtett szemrevételezés alkalmával a kiküldött megyei és egyházi bizottság az ácsai templomról megállapítja középkori eredetét, annak gótikus stílusát.

112 Ennek alapján, de azért is, mivel a katolikusok háromszor annyian vannak mint a reformátusok — a vallomások 131 katolikus és 43 református családról számolnak be. — az 1765. szept. 8-i királyi rendelet megszünteti az ácsai református egyház nyilvános vallásgyakorlatát azzal, hogy ha templomba akarnak menni, Alcsutra elmehetnek. Alcsuton a templomot, — ahol 17 katolikus és 68 református család van, — ugyanaz a királyi rendelkezés további rendelkezésig a reformátusok birtokában hogyja.

li;i Az acsaiakat templomuk elvétele súlyosan érintette, mert evvel iskolájukat is elvesztették. Tanítót sem tarthattak, s így a családban tanították a gyermeket írás—olvasásra. Ezzel az 1765. évi királyi rendelettel lezárul a falu átalakulásának, 100 esztendős harcának a korszaka. Ennek során az egykori curiális nemes lakosok jobbágyságba süllyedtek, vagy elvándoroltak. Az egykori magyar falu Acsa, német nemzetiségűvé válik. Alcsut lakói viszont magyarok maradnak. A református lakosság Ácsán kissebbségbe kerül, Alcsut azonban majdnem egészen református marad. A pálos rendet 1786-ban II. József rendeletére feloszlatják. A két falu a vallásalapé, majd József főhercegé lesz. Az ácsai reformátusok az 1787. évi részleges vallásszabadság után 1807-ben teljes vallásszabadságot nyernek. Jegyzetek 1 Fejér Megyei Levéltár (A továbbiakban: FML) A zirci apátság előszállási uradalmának levéltára. Birtokigazgatási iratok (XIX. század). 2 Jenéi Károly a téves ismereteket Pénzes Ferenc: Fejér megye gazdasági statisztikája az 1869. évről. Székesfehérvár 1873. c. könyvében levő adatoknak tulajdonítja- — Pénzes a történeti adatokat Pesty Frigyes gyűjtéséből vette, de hitelesnek tekinti ezt a megye monográfusa, Károly János is. (Fejér vármegye története I—V. köt. Székesfehérvár, 1890—1904.) — Alcsutról azt írják a Pesty által küldött gyűjtés kérdőívére a helység részéről, hogy mint az 1753. évi szerződésből is kitűnik, „... a lakosok az ácsai lakosokkal együtt önként választották földesuraknak az Első Remete Szent Pál Szerzetet. .." A 100 éves per bizonyító anyaga többszörösen is hitelesített példányban megvan az Orsz. Levéltár kamarai lt. Acta Paulinorum, Monasterium de Chut 42—46- köteteiben, fasciculusaiban, — ezután röviden AP-nak jelezve — azután ugyancsak az Orsz. Levéltár bírósági lt-ban: Processus Tabulares 3357. sz. alatt, — röv. PT — A táblai per iratcsomója 1749. szept. 13-án kezdődik. — Van anyag a Széchenyi könyvtár kézirattárában, a Jankovichgyűjteményben: Fol. Hung. 560. I—II. — röv. FH — és Fol. Lat- 1018. — röv. FL — kötetekben. — Végül a Fejér megyei Levéltár megfelelő fasciculusaiban.