Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

nak, azután szabadossá (agilis) lesz. Somodi 1725-ben már Felcsuton él kisnemesi (curialis praedium) birtokán.

95 Az elmenekült lakosokat Ujváriné nem hozatta vissza. A régi lakosok Ácsáról: a Végh, Rostás, Hódos, Czigány, Borsos, Ács stb. családok majdnem mind elmentek „Uruk veszedelme" után Ráczkevére (Hódos), Felcsutra (Halászi), Pátyra (Czigány), Bicskére (Végh), Győrszentivánra (Halászi), Kajászóra (Mátyás Kovács), Csákvárra vissza (Varjas Szabó), Lovasberénybe (Kéthelyi-Takács), Kalózra (Ispán), Biára (Dömsödi), Nagydorogra stb.

9fi Ezért Ujváriné 1724-től kezdve német származású telepesekkel népesíti be Ácsán az elhagyott telkeket. A német telepesekről a helyi hagyomány azt tartotta, hogy a Schwarzwaldból jöttek. Átnézve a vértesacsai katolikus egyház 1724-ben kezdődő anyakönyveit, nem látjuk igazoltnak ezt a hagyományt sem. 1724—32-ig tartott az első települési szakasz. Az első települők között levő Pauer András vallomása szerint (Magyar)Ővár fölött levő Hegyeshalmon született. De a többiek már az ország határain túl levő vidékekről települtek ide. 1—2 családnál a származási helyüket feltüntető adatok azt mutatják, hogy a Habsburg-birodalom területéről valók: így van egy ausztriai (Greihoffer család), egy csehországi (Werner család), egy Tirolból (Hammer család), de a többiek Németország nyugati tartományaiból valók, de nem a Schwarzwaldból, hanem rajnai frankok: Francones (Weigel. Bayer cs.), ex Franconia (Balling, Polne család). Mainzból (Moguntia: Stress, Hedinger, Faust. Hufnagel, Grimm, Hofacker cs.), Trierből (Trevirenses: Pressheim, Jungblut, Zerfuss

; Ostermann, Sebenning, Friess, Riess cs.), Heildelbergből (Nickel, Puckel család), tehát arról a vidékről jöttek, amelyet a XIV. Lajossal folytatott háborúk elpusztítottak. Hagyomány Vértesacsán, hogy kutyáikat a Heideiberget vandál módon elpusztító Melac francia tábornokról, keserű emlékezéssel ..Meláknak" nevezték el. Az 1740-es években újabb települési hullám érkezik Ácsára, többek között az Eiwachter család is. amelyik a hagyomány szerint a Schwarzwaldból jött volna.

97 Ujváriné gazdálkodását- illetően alig van valami adatunk. 1722ben panasszal élnek ellene az acsaiak és alcsuthiak nagy megterheltetésük miatt. A megye br. Amadét küldi ki vizsgálatra, Ujváriné földesúri jogaira hivatkozva, tiltakozik kiküldetése ellen, s a vizsgálat eredményéről jelentést kér.

98 A német telepesek behozatala után megszűnnek a panaszok. A földesasszony helyzete bizonyára nem volt könnyű 1715 után sem A gr. Gyulay Ferenctől Bécsiben 1709-ben felvett kölcsönt egész ácsai birtoklása alatt nem tudja kifizetni, sőt újabb összeget is kénytelen felvenni Gönczy Coelestin pannonhalmi főapáttól, amelyet ne^hezen tud kifizetni.

99 Később is megvannak a gondjai: a német telepesek letelepítése is nagy költséggel járt. Kétszer is adókedvezményt kér számukra, de a maga számára is. Végül is eladja a birtokot br. Schmideg Frigyesnek és feleségének, Majthényi Luca asszonynak. Schmideg 1731-ben már kezében tartja a birtokot. 1731-ben már őt perelik Puy Rozália és Katalin, akiknek gr. Gyulay Ferenc egy bir-