Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

nál, a rokonságnak, „vérnek", a nemesekéhez hasonlóan a jobbágyoknál is elővételi joga volt: az eladónak elsősorban az atyafiaknak kellett a birtokot felajánlani. A szőlő mennyisége nem volt megszabva. A szőlő művelésében a birtokosok hegyközséget alkottak, ahol a jobbágyoknak a nemesekével egyforma joga volt; a hegyközségnek bizonyos autonómiája volt.

75 Érdekes ebből a szempontból egy megmaradt adás-vételi szerződés, amelyet Ácsán kötöttek 1701-ben. Az akkor már Tabajdon lakozó néhai nemes Ácsán lakó Rostás Mihálynak özvegye eladja az ácsai szőlőhegyen levő szőllejét ugyanazon Ácsán lakozó Varjas Szabó Mihály sógorának 15 tallérért, hogy mint pénzen vett jószágát firól-fira bírhassa, s ha valaki ezt vitatná, köteles előtte a bíróságon 60 forint frangot (óvadékot) előre letenni,

76 s csak úgy perelhet érte; ennek egyik fele a falué, a másik fele pedig a „Méltóságos Uraké" legyen; ha később Varjas Szabó Mihály el akarná adni, akkor köteles elsősorban az atyafiaknak felajánlani, s ha ezeknek nem kell, csak akkor adhatja el szabadon. A levélen ott van a falu pecsétje és a láttamozok: Hódos István főbíró, Vég Pál törvénybíró, Borsos András, Berze András, Varga Mátyás, Ács Andor, Somodi István, Rostás Máté és Miskolczy Légrádi Mihály iskolamester.

77 így került Varjas Szabó Mihály Ácsára és hasonlóképpen Sebők András is Alcsutra. S aki egyszer gyökeret vert; földet szánthatott, amennyire igája engedte. Acsa és Alcsuth curiális nemes falu volt, a megművelt föld után csak a megyének kellett adót fizetni. S ha valamelyik jobbágynak pártfogója, meg egy pár forintja volt, nemesi levelet is szerezhetett curiájára.

78 A letelepedők között a falujukból a háborús események következtében eltávozott és tönkrement nemesek, leszerelt katonák is voltak. Sebőköt ezredesként emlegeti a hagyomány. Voltak mesterséget űzők és kereskedők. Ezeket akarják előbb a pálosok, majd később Újvári jobbágysorba dönteni. Az acsaiak és az alcsútiak tiltakoztak ez ellen, de Újvárinak sikerült az ellenállókat letörni, s birtokukat elvenni. A pálosokhoz hasonlóan Újvári is csak rövid ideig lehet e falvak ura. A Rákóczi szabadságharc Újvári reményeit eloszlatta. Amikor 1704 elején a kurucság átjött a Dunán, a föld népe mind hozzá hajolt,

79 Újvári tiszttartója, Töttössy Sándor is hozzájuk állt, sőt megnyitotta előttük a magtárt is.

80 A háború nem kedvezett a föld népének. Vagy a szabadságharc ellen felkelt rácok viszik el a falvakból az állatokat, vagy saját véreik, a kurucok sarcolása ellen kell Eszterházy Antal dunántúli kuruc generálistól az acsaiaknak oltalmazó levelet kérniök. Eszterházy Antal segít is nekik. Kérik, hogy írjon az Újvári által Budára vitetett foglyok ügyében a budai kommandánsnak. Eszterházy tudtul is adja, hogy ha az elvitetett ácsai, alcsuti rabokat nem engedik szabadon, megtorló intézkedéseikkel él. így került haza Sebők András is a többi fogollyal együtt.

81 Újvári nehéz anyagi helyzetbe kerül. Kifizetett a birtokért 1200 forintot, fegyverváltságképpen 5000 forintot. De birtokából semmi