Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

Istvánt ezért a gyalázatos eljárásért felesége, Nadányi Borbála is sok ízben dorgálta. A nádori adománylevél Ácsát és Alcsutot átruházza Sándor Istvánra és Újvári Imrére, akiket 1696. nov. 9-én a gvőri káptalan gyorsan be is iktatott. A birtok átadása alkalmával Sajnovics Mátyás, Ráczkevei István alcsúti parochus, Sebestyén András, Nagy Balázs, Csuthy István felcsuti, Végh Pál, id- és ijj. Szabó János és Rostás István ácsai lakosok tiltakoztak és ellentmondottak. Az okmányokat Sándor István — felesége vallomása szerint — sokáig hányta-, vetette, majd elrejtette. Később, 1715-ben számon kérik őket. Ekkor id. Sándor István özvegye, Nadányi Borbála azt állította, hogy ezeket átadta mostohafiának, ijj. Sándor Istvánnak. Sándor Judit is azt vallja, hogy az iratokat az öccse vette kezéhez. Ijj. Sándor Isi.'án özvegye vallja, hogy amikor az ura kuruccá lett, akkor a komáromi várparancsnok confiscálta az adományleveleket.

37 Ha a két falu lakosai Sándor István helyett Miskei István alispán sógorát, Sajnovics Mátyást, Győr megye hites jegyzőjét kérik fel prókátoruknak, talán másképpen alakult volna birtokperük, amint Érdy András esetéből látjuk. Miskey ajánlotta sógorát az acsaiak figyelmébe. Sajnovics javasolta (1694. május 30-án) az acsaiaknak. hogy jöjjenek fel az országgyűlésre. A következőket írja: ,,Sok jó akaróim vannak a méltóságos berezeg (Eszterházy nádor) udvarában." Fáradozása jutalmául mind a két falutól egy-egy hely földet kér, tőlük megbízást és Ígéretük felől egy Pecsétes levelet. „Ami pedig a két falut illeti, hogy a barátok azt megnyerték, meg ne botránkoztassa kegyelmeteket, mert én is el tudok oda menni, ahol barát uraimék voltának. . ." vigasztalja őket és javai Íj a. hogy Miskey alispán neheztelését enyhítsék azzal, hogy egy csődör lovat küldjenek neki mind közönségesen.

38 De az acsaiak és az alcsútiak: nem Miskey-re és Sajnovicsra bízták az ügyüket, hanem Sándor Istvánra. Érdy András azonban Sajnovicsra bízta ügyét. Elmondja egyik vallomásában, hogy mint is került össze Sajnoviccsal. Amikor Bernhard atyával pörösködött volna, akkor Balogh János győri nemes ember, — aki akkor bérelte a felcsuti réteket, — felajánlotta, hogy pénzzel segíti őket, fiával és Erdélyi Jánossal együtt. De ezt Sajnovics Mátyás is felajánlotta, „prókátor ő kegyelme lévén", — s ők inkább Sajnovicshoz álltak. Érdy János éppúgy került bajba, mint az acsaiak és az alcsútiak, „midőn Csuton lakván a tolvajoknak kiváltképpen való regnálása végett sok károkat vallottak úgyannyira, hogy az helyben is alig maradhattak; midőn ezért a Fölcsuton lakozó Vörös Miklóssal és az Alcsuton lakozó Elegh Gergellyel szántó ökreikbül ily károkat vallottak volna az tolvajok elhajtása miatt, folyamodtak a Pápa városában levő Remete Szent Pál Szerzetében levő Feir (!) barátokhoz.. . ." azok párt jókat fogták és fizettek nekik 8 forintot. S amikor a pálosok ezen a réven magukat földesuraikká akarták tenni, átengedték Sajnovics Mátyásnak és feleségének, Pozsgai Katalinnak, Baruk pusztájukat,"'

0 amelyeket ökreik hiánya miatt úgy sem igen tudtak megművelni, és Sajnovics Érdy András, Erdélyi András és a maga számára Eszterházy Páltól 1699-ben megszerzi Felcsutot, miután írással kimutatták, hogy emberemlékezet óta Fel-