Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Jenei Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban

Uerházi János és Zichy István vezetése alatt álló 1000 magyar hu\ szárból és 1000 hajdúból álló sereghez br. Ariezaga János eziredes, lipótvári katonai parancsnok 1000 főnyi német katonasággal csatla• kőzzön,

31 Ariezaga^ezredes április 14-én érkezett Győrbe, ahol Eszterházi Jánossal a blokáddal kapcsolatos teendőket tárgyalta meg,

3,2 Majd április 18-án az élelmezési biztosokkal beszélte meg a sereg ellátásának és a lovak takarmányozásának a kérdését, miután a Székesfehérvár környéki elpusztult és lakatlan falvakból az élelmezés biztosítása kilátástalannak látszott. A legfontosabb teendők elintézése után Ariezaga a német csapatokat Csókakő alatt gyűjtötte össze.

33 Az előkészületek azonban eléggé vontatottan mentek végbe. A haditanácsnak az udvari kamarát több ízben is meg kellett sürgetni az élelmezés biztosítása végett.

34 A magyar kancellária pedig Mosón, Győr, Komárom, Veszprém és Zala megye vezetőit figyelmeztette, hogy az ostromló csapatok részére a szükséges fuvarokat haladéktalanul állítsák ki.'

36 Batthyány Ádám főparancsnok április 25-én még Körmendről jelenti a haditanácsnak, hogy Székesfehérvár ostromához 2—3 ágyút visz magával, csak lőporról és ágyúgolyóról gondoskodjanak.

36 Ariezaga ezredes ugyanekkor Csókakőn és Gallán tartózkodott, ahol kézhez vette a haditanácsnak az utasításait és az egri török helyőrség kapitulációjának a szövegét.

37 A magyar és német ostromló sereg április 29-én érkezett Székes' fehérvár alá. A magyarok a budai kapu előtt helyezkedtek el a szőlőhegyig, Ariezaga csapatai pedig a Keresztes felőli részt szállták meg. Észterházi János az ostromhoz siető Batthyány Ádámot arra kérte, hogy ha Csikvárra érkezik, azonnal küldjön értesítést. Különben azt javasolta Batthyánynak, hogy megérkezése után a csikvári kapunál helyezkedjen el seregével.

38 Batthyány Ádám május 4-én érkezett meg és bár sűrűn röpködtek csapatára az ellenséges golyók a Sárvíz mellett, a csikvári kapunál [ a vár egyetlen kijáratát is lezárta.

39 A várbasa május 6-án utolsó ízben kicsapott a németekre, és midőn seregét visszaverték, Ariezaga a bodajki vízhez közelebb helyezte a táborát. Az előőrsök szinte egy puskalövésnyire álltak meg a város előtt. A tábor a török ágyúk hatósugara alá esett, de a várból már egyetlen lövést sem adtak le. A helyzet a törökök számára teljesen reménytelenné vált. Batthyány Ádám a lélektani pillanatot felhasználva másnap, május 7-én a következő felhívást intézte a vezérbasához, a székesfehérvári basához és a janicsárok főagájához: „Minekutánna az hatalmas és győzhetetlen római császárnak hadaival elöttekben és Fejérvárnak kapui és oldalai ellenében szállottunk volna, magatökis vitéz urak és pasák könnyen meg esmérhettétek mi végre vagyunk itten, mindazáltal, hogy hatalmas császárunknak akarattyát világosabban meg értse Kegyelmetek tudástokra akartuk adni. hogy noha ezt a várat mind tűzzel meg emészthetnénk, mind pedig ágyuknak sokaságával földig leronthatnánk, mind azonáltal ezt a várat, melyet az mi hatalmas császárunk országostul ennek előtte is bírt sem tűzzel emészteni, sem golyókkal meg rontatni