A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

új védelmi terepszakaszt aknatelepítéssel igyekeztek erősebbé tenni. 7 ' 3 Az átcsoportosítások végrehajtása után szükségesnek látták a 6. tábori és 6. SS-páncéloshadsereg védelmi sávjának átrendezését. Ezért 19-én hajnalban Wöhler úgy intézkedett, hogy a 6. hadsereg 14 órától átveszi a Velencei-tó délnyugati partja és a Balaton közötti szakasz védelmét, míg a 6. SS-páncéloshadsereg a Velencei-tó dél­nyugati partja és a Duna közötti szakaszt. A sávhatár a két hadsereg között Veszprém—Falubattyán (a 6. SS-páncéloshadseregé), János­major, Dinnyés, Martonvásár, (a 6. SS-páncéloshadseregé). A 6. had­sereghez tartozott ettől kezdve a II. magyar hadtest, az I. lovas had­test, a III. SS-páncéloshadtest, a 9. páncéloshadosztály és a III. pán­céloshadtest. Ezenkívül alárendelték neki a magyar Szent László hadosztályt is. A 6. SS-páncéloshadsereg alá tartozott a IV. és I. SS-páncélos­hadtest, a XXXXIII. gyaloghadtest, a II. SS-páncélcshadtest, a 2. SS­páncéloshadosztály és a 3. magyar hadsereg. 74 A 6. gárda harckocsi hadsereg parancsnoka, Kravcsenko vezér­ezredes a front parancsnokának az utasítása alapján hadseregét egy­lépcsős felépítésben tervezte ütközetbe vetni, jobbszárnyán pedig a 9. gárda gépesített hadtestet, (amelyet megerősített egy könnyű tüzér dandárral, és egy légvédelmi tüzér ezreddel), azzal a feladattal, hogy csapását Balinka, Bakonycsernye, Zirc irányában mérje, és 19-én este foglalja el Veszprémet és Fűzfőt. A csapás tervezésénél abból indult ki, hogy ezzel útját állja a Székesfehérvár körzetéből kijutni próbálkozó német páncélos hadosztályoknak. Az 5. gárda harckocsi hadtestet, amely a hadsereg csapástmérő erejének az alap­ját jelentette, megerősítette egy tüzér dandárral, egy rohamlöveg ezreddel és azt a feladatot állította elé, hogy lépjen ütközetbe az Isztimér, Guttamási közötti 3 km széles szakaszon, majd támadjon Várpalota, Berhida irányába, 19-én estére foglalja el ezeket a hely­ségeket és akadályozza meg, hogy a német hadosztályok kitörjenek a bekerítésből. 75 A 6. gárda harckocsi hadsereg tehát két egymástól széttartó irányba mért csapást. Egy részével nyugatra, majd délre fordulva Veszprém felé, azzal a céllal, hogy létrehozza a bekerítés külső arc­vonalát, másik részével délnyugatra, hogy megteremtse ezzel a be­kerítés belső arcvonalát. A .,3. Ukrán Front" hadseregeinek támadása, de mindenekelőtt a 6. gárda harckocsi hadsereg ütközetbevetése 19-én döntő változásokat igért a Fejér megye felszabadításáért vívott harcokban. A német felderítés nem tudott a hadsereg jelenlétéről, ezért még abban re­ménykedtek, hogy a Bakony hegység erdős-hegyes területén stabi­lizálni tudják az arcvonalat. Wöhler és Dietrich német tábornokok csapataik gyors átcsoportosításával az ellenlökéseket ellencsapássá akarták átfejleszteni. Mindez azt vonta maga után, hogy Székes­fehérvártól északnyugatra egész nap súlyos harcok voltak. Közben a 26. hadsereg Cecétől Siófok körzetébe csoportosította át az 5. gárda lovashadtestet, hogy a balszárnyról mérjen csapást, ha az el­lenség megkezdi visszavonulását. 76 A front parancsnoka a 26. és 27. hadseregnek azt a feladatot adta, hogy 19-én éjszaka harcfelderítés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom