A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

hamlöveg-ezredet és hat rohamlöveg-osztályt tudott átdobni a főcsapás szakaszára. Ez azt jelentette, hogy a 796 harckocsiból és rohamlövegből a főcsapás irányában mindössze 185 rohamlöveget alkalmazhatott. Ennek negatív hatása a támadás megindulása után azonnal érződött. A gyalogságot közvetlenül támogató harckocsik és rohamlövegek alacsony száma miatt a támadás üteme nem érte el a kívánt mértéket, és ez veszélyeztette a hadművelet egyik célkitűzését: a Balatontól északra lévő erők gyors bekerítését. Tolbuhin marsall március 11-én a 00191/op. számú parancsában azt a feladatot állította a 9. gárda-hadsereg elé, hogy 13-án reggel 7 órára vegye át a 4. gárda-hadsereg szakaszának egy részét, a Gánttól egy km-re délre lévő útkiszögellés, Zámoly, Gyula-major kizárva terepszakaszt. Március 12-én a 00192/op. számú parancsában arra utasította, hogy főcsapását Pápa—Veszprém irányába mérve, Zámoly, Gyula-major között törje át az ellenség védelmét. Közelebbi- feladatként verje szét az ellenség csapatait Zámolytól nyugatra, és vegye birtokba Mór, Isztimér, Csór terepszakaszt. A támadás második napján érje el Berhidát, majd Fűzfő birtokbavétele után a Székesfehérvártól délre támadó csapatokkal együtt semmisítse meg a bekerített ellenséget. Jobbszárnyon a 38., balszárnyon a 37. gárda lövészhadtestet, a második lépcsőben pedig a 39. lövészhadtestet alkalmazza. Feladata megoldásához a front tartalékából több tüzér- és aknavető dandárral erősítették meg. A hadsereg készenlétét 14-én 18 órára határozta meg."

1 A 4. gárda-hadsereg azt a feladatot kapta, hogy Gyula-major, Kisfalud terepszakaszon törje át az ellenség védelmét, vegye birtokba Székesfehérvárt, majd jusson ki a Jenő—Polgárai vasútállomás terepszakaszra, és a keletről támadó csapatokkal együttműködésben semmisítse meg az ellenség bekerített erőit. Első lépcsőben a 20. hadteste a jobb, a 21. hadteste a balszárnyon támadjon, a 30. hadteste maradjon a második lépcsőben.

62 Miközben a Velencei-tó—Sárvíz-csatorna—Sió és Balaton között a 27. és 26. hadsereg még elkeseredett védelmi harcokat vívott a rohamozó németekkel, Székesfehérvár és Gánt között a 9. és a 4. gárda-hadsereg támadásra készülődött. Különösen a 9. gárdahadseregnek kellett bonyolult feladatot megoldania, mert a Budapesttől északkeletre lévő Galgahévíz, Gödöllő, Vác, Hatvan körzetből kellett átcsoportosítania csapatait Gánttól délre. A készenléti állapot eléréséig mindössze 4 nap állt csak rendelkezésre. Ezalatt a hadseregnek ködös időben több mint 100 km-t kellett megtenni, közben átkelnie a Dunán olyan két hídon, amelyen egyébként a ,,3. Ukrán Front" utánpótlását bonyolították le. Közben állandóan számítani kellett az ellenséges légierő bombázására. Majd le kellett váltani a 4. gárda-hadsereg egy részét, tanulmányozni a helyzetet. Meg kellett tervezni a tüzérségi előkészítést, az együttműködést a légierővel, szomszédokkal, stb. Az idő túl rövidnek bizonyult, úgy, hogy Tolbuhin marsall a hadseregparancsnok jelentése után március 16-ra halasztotta a támadás kezdetét. A 4. gárda-hadseregnél a kérdés egyszerűbb volt, mert saját sávján belül kellett kis távolságon erőit átrendeznie. 13-án éjszaka