A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

vol megindulási helyétől, mert a 8. hadsereg sávjából későn indították útba.

20 Március 5-én a németek utolsó előkészületeiket tették a támadásra. Az időjárás erősen megromlott, + 5° hőmérséklet mellett egész nap hózáporok voltak. Az utak állapota nem javult, a földutak és a terep járhatatlanná vált. A „Dél Hadseregcsoport" törzséhez befutó jelentések arról adtak hírt, hogy annak ellenére, hogy a támadás időpontját másnap reggel 4 órára tűzték ki, a csapatok még nincsenek a helyükön. 16 óra 40 perckor a 6. SS páncélos hadsereg azt közölte, hogy a II. SS páncélos hadtest átcsoportosítását nem fejezte be. Reméli, hogy a hadsereg a támadás időpontját tartani tudja, azonban már most jelentheti, hogy ez nem biztos. A Balek csoport vezérkari főnöke 19 óra 55 perckor azt jelentette, hogy a III. páncélos hadtest (1., 3. páncélos, 356. gyaloghadosztály) támadó csoportosulása a Velencei-tó és Seregélyes között elfoglalta megindulási állásait, nehézfegyverei és lánctalpasai azonban még nincsenek a helyükön.

21 Az esti órákban Wöhler megbeszélést tartott a 6. SS páncélos hadsereg parancsnokával, Dietrich SS Obergruppenführerrel, a 6. hadsereg parancsnokával, Balek tábornokkal és vezérkari főnökeikkel. A csapatok késlekedése miatt a tárgyalás központi problémája a támadás megindulásának időpontja volt. Dietrichnek az volt a véleménye, hogy mivel hadosztályainak egy része még nincs a helyén (12. SS páncélos hadosztály, 23. páncélos hadosztály, 44. gránátos hadosztály), 24 órával el kell halasztani. A Balek csoport vezérkari főnöke, annak ellenére, hogy a III. páncélos hadtest helyzete jobb volt, támogatta Dietrich javaslatát, mert ,,. . . egy nap halasztás lehetővé tenné, hogy simán startoljunk és minden lemaradást behozzunk." Ezzel szemben Balek tábornoknak az volt a véleménye, hogy az orosz felderítés felfedte a német csapatok támadási előkészületét. Már ellenintézkedéseket is hozott. Ezért „minden halasztás a siker lehetőségét csökkenti. Egy nappal nemcsak mi, de az ellenség is időt nyer."

22 Hasonló állásponton volt a német „Délkelet csoport" és a 2. páncélos hadsereg parancsnoka is, akik telefonon jelentették, hogy intézkedéseiket a támadásra kiadták, és ragaszkodnak az eredeti határidőkhöz, március 6-án 4 órához. Ezek után Wöhler úgy döntött, hogy a „Tavasz ébredése" hadművelet időpontját nem halasztják el. Dietrich gondoskodjon, hogy hadosztályai helyükön legyenek. Március 5-én éjszaka a „Dél Hadseregcsoport" parancsnokságán, Győrszentmártonban ideges légkör uralkodott. A németek utolsó támadó hadműveleteikre készültek. A 6. SS páncélos hadsereg 20 óra 20 perckor jelentette, hogy az intézkedéseket megtette, a támadás időpontját tartani tudják. Egy éjfél után 2 órakor érkezett közlés azonban arról adott hírt, hogy a II. SS páncéloshadtest harckocsijainak jelentős része nincs a helyén, 4 órakor azonban megindulási állásaikban lesznek. Nemcsak Győrszentmártonban volt feszült a légkör, hanem a támadó csapatok hangulatával is baj volt. „Egy vezérkari megbe-